Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
hullámról” számolnak be. November 22-én 700,23-án pedig 600 menekülőt fogtak el a határ közeli hansági mocsarakban, erdőkben. A határátlépők között több híres ember is volt, így pl. Szörényi Éva, Szabó Sándor és felesége Bárczy Kató színészek, akik a határátlépés előtt még Csornán éjszakáztak.513 Itt jutott át a határon kétszeres olimpiai bajnok vívó, a magyar válogatott szövetségi kapitányának, Jekelfalussy Pillér György felesége és a lánya is, mivel a családfő a melbourne-i olimpiáról nem tért haza, hanem Ausztriában várta a családját.514 Mivel a rendőrség nem bírta megállítani a menekülőket, ezért december 20-án a határhoz vezényelték a budapesti I. rendőr karhatalmi ezred 1. és 3. századát, összesen 212 fővel. Az egyik résztvevő így emlékezett vissza az akkori tevékenységükre. „A csornai határőr kerület területén éjjel-nappal járták a határt. Szomorúan tapasztalták: olyan a magyar határ, mintha nem is lenne gazdája az országnak. Határőreinknek mintegy a fele hiányzott, a meglévők is tájékozatlanok voltak, fogalmuk sem volt az ország külső-belső ügyeiről. A határmenti községekben több helyen láttunk állami és magánautókat gazdátlanul, amelyeket akiszököttek már nem vittek tovább. Összeszedtük ezeket az autókat. Felderítőcsoportunk tapasztalata, hogy az átkelőhelyeken a disszidensek, a hazaárulók, az ügynökök, a kémek úgy jártak ki-be, mintha ez nem is lenne határsértés”5'5 Többen persze a könnyű pénzszerzési lehetőséget is felismerték a helyzetben. Az első napokban az árfolyam személyenként egy százas volt, ami aztán gyorsan emelkedett. Egy visszaemlékezés szerint egy öt km-es útért kétszáz forintot kért egy szekeres parasztember.516 Hubert evangélikus lelkész november 13-án már úgy értesült, hogy a 500-1000-3000 forint az összeg.517 Az embercsempészettel a tanácsi dolgozók is foglalkoztak, akiket Kesjár katonákkal vezettetett el, egyiknél 48000 forintot is találtak. A kísérőlegények pénz fejében egészen a határig vezették a csoportokat, és ott kapták meg a pénzt, hiszen a túloldalon már nem volt szükség forintra. Előfordult olyan is, aki a pénz átvétele után rossz irányba vezette az embereket, majd magára hagyta őket.518 A menekülök és a kísérők részéről is előfordultak erőszakoskodások.519 Az embercsempészet virágzó vállalkozás volt, melyben még a környéket, a járőröket jól ismerő katona-, rendőr, sőt határőr tisztek is részt vettek. A csornai határőrkerülethez tartozó Mexikópusztán állomásozó határőr őrs olyan mértékben folytatta az embercsempészést, hogy megrendszabályozásukra tiszti különítményt küldött ki a határőrkerület parancsnoksága, akiket tűzzel fogadtak a mexikópusztaiak.520 A későbbiekben négy embercsempészettel gyanúsított acsalagi került bíróság elé, de a hatóságok még harminc főt gyanúsítottak ezzel. Két bősárkányit már 1957 elején öt-öt hónapnyi börtönre ítéltek, de ott is több gyanúsított volt.521 A szökések 513 Szőke Antal (1928) visszaemlékezése, 2006. október 29. 514 Dr. Varga Iván (1938) visszaemlékezése, 2011. március 1. 515 Sortüzek - Megtorlás - Menekülés 1956-1957. II. jelentés. Lakitelek: Antológia, 1994. p. 35-44. 516 Czucza Emma naplórészlet. Pápa, 1956. Pápa: Jókai Mór Városi Könyvtár, 2006.41. p. 517 Lelkészi Napló a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközségben az 1956 évről. Egyházközségi levéltár, Csorna, 139. p. 518 „Útikalauzok” uzsorázzák ki a nyugatra menekülőket. In: Hazánk, 1956. november 30., Menekülő magyarok. In: Kisalföld, 2002. október 22. 519 A menekülés országútja. In: Hazánk, 1956. november 27. 520 Szakolczai Attila: 1956 Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. Győr, 2006. 95. p. 521 ÁBTL 3.1.5.0-18810/2 55-70. p 94
