Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
Kanadában, edző Svájcban, fogorvos Franciaországban, de a sort még hosszan lehetne folytatni. A külföldön és belföldön is legismertebb csornai 56-os kétségtelenül Horváth Elemér, aki 1933-ban született Csornán. A helyi gimnáziumban érettségizett, majd a gépállomás bérelszámolója lett. 1956-ban éppen katonaidejét töltötte, és a mosonmagyaróvári események hatására és Fodor Pál csornai plébános biztatására elhagyta az országot. Thomas Mann író lánya, Elisabeth Mann-Borgese segítségével előbb Firenzében folytatott felsőfokú tanulmányokat, majd Rómában és New Yorkban. 1962 óta él az USA-ban, ahol 1998-as nyugdíjazásáig nyomdászként dolgozott. Tanár szeretett volna lenni, de az egyik legismertebb nyugaton élő magyar költő lett, akinek munkásságát több irodalmi díjjal ismerték el. 2003 óta Csorna díszpolgára.492 Csornai gyökerekkel rendelkezik az egyik népszerű kanadai sportoló, Adam van Koeverden is, akinek a dédapja Ronge Vince, a csornai forradalom egyik vezető személyisége volt. A 2004-es athéni olimpián aranyérmet szerző kajakos Koeverden nagyanyja Ronge Irén is 1956-ban hagyta el az országot. Már október végén előfordult, hogy a kivándorolni szándékozók megrohanták a tejbegyűjtő autókat, és arra kényszerítették a sofőröket, hogy a határ közelébe vigye őket.493 Mivel tartani lehetett attól, hogy a menekülő államvédelmisek civilben, de felfegyverezve érkeznek az ország belsejéből a nyugati határhoz, a várható zavargások és fosztogatásokat megelőzendő a nagyobb települések, így Csorna is állandóan jelezte a soproni rendőrségnek, hogy merre tartanak az ávéhásokat szállító teherautók.494 November 4-e előtt az óvári gazdászokhoz - köztük az elsőéves csornai Tóth Lászlóval - hasonlóan a csornai Ifjúsági Forradalmi Bizottság is megpróbálta feltartóztatni a kivándorolni szándékozókat - köztük nem kevés egykori államvédelmist, akik a felelősségre vonás elő menekültek és a mai 85. és 86. főút csomópontjánál, az 1956-os emlékmű környékén állták el az útjukat.495 A szovjet beavatkozás után már nem volt erő, amely megállítsa azokat, akik elhatározták szülőföldjük elhagyását. Hiába kérte Kesjár Mátyás, Székely Sándor és Király László is a határ felé menetelőket, hogy ne hagyják el a hazájukat, azok nem hallgattak rájuk. Először a második világháborút túlélő zsidóság maradéka indult a határok felé, akik a zsinagóga udvarán gyülekeztek.496 497 Ezt megerősíti Hubert lelkész is, aki november 12-én a következőket jegyezte a naplójába: "Nagy fejetlenség, mint 1945 márciusában. Rengeteg menekülő megy át Cs- án, főként az 'ifjúság"fut. Feltűnő - tegnap elkezdődött: zsidó menekülés, pestiekkel - vidékiekkel az élen. Állítólag ma délután már csak 13-14 zsidócsalád van Cs-ánlf 497 Az eddigi ismereteink szerint a csornai izraelita vallásúak közül 1956 őszén távozott a Buzási, a Csillag, a Fellner, a Jónás, a Kaufmann, a Steiner és a Wittmann család. A menekülők többsége vonaton érkezett Csornára. A pápai vasútállomáson annyi ember volt, hogy november 14-én a vasutas így kiáltotta a beszállást: „Csorna, Bécsfelé 492 Horváth Elemér (1933) visszaemlékezése, 2006. november 18. 493 Horváth József tanúvallomása 1958. január 24-én a csornai járási kapitányságon 494 Katona Sándor visszaemlékezése, 2011. augusztus 18. 495 Csik László (1931) visszaemlékezése, 2006. augusztus 2. 496 Nyári Tibor (1931) visszaemlékezése, 2006. augusztus 2. 497 Lelkészi Napló a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközségben az 1956 évről. Egyházközségi levéltár, Csorna, 137-138. p. 91
