Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
5. A csornai iskolák
Bársony Kálmánt ezután helyezték át a lányiskolába, ahol magyart és történelmet tanított az ifjú lányoknak. Mindszenty József hercegprímás 1949-es elítélése után minden tanárral egyetértő nyilatkozatot akartak aláíratni, de dr. Bársony Kálmán erre nem volt hajlandó. Borsodi Lajost 1943-ban a győri püspök a csornai elemi fiúiskola igazgatójává nevezte ki. Ez nem volt jó ajánlólevél az új hatalomnak. Az iskolák államosítását követően igazgatói címe meghagyásával áthelyezték a lányiskolába, de hamarosan őt is leváltották. Utóda a kommunista párt által kiválasztott Imrecze Zoltánná lett, aki később több matematika feladatgyűjteményt is írt, még később az iskolatelevízió segítségével népszerűsítette szaktárgyát. Imreczénét Vasváry István követte az igazgatói székben, de vallásossága miatt másfél év után leváltottak.440 Az új igazgató az ellentmondást nem ismerő egyéniségű, és a párt által is megbízhatónak tartott Kovács Jánosné lett. Néma Sándor történelemtanárt is azért helyezték 1956 januárjában a lányiskolába, hogy Kovácsné ránevelje a helyes irányra.441 A Zámbó házaspár ugyancsak a fiúiskolából került ide. Hubert Istvánné Nitschinger Márta több szempontból is gyanús lehetett a kommunista hatalomnak. Mivel szüleivel és testvéreivel 1945 tavaszán soproni otthonukból a közelgő szovjet front elől Ausztriába menekültek, és onnan két év múlva csak Nitschinger Márta és édesanyja jött vissza, „nyugatosnak” számítottak. 1951-ben feleségül ment a csornai evangélikus lelkészhez, sőt kántori szolgálatot, diakóniai munkát végzett a gyülekezetben, ezért klerikálisnak tartották. Ő sem írta alá a Mindszentyt elítélésével egyetértő nyilatkozatot, mivel összeegyeztethetetlen lett volna a lelkiismeretével. Ugyanezzel az indokkal nem írta alá azt az ívet sem, melyen vállalták a tanárok, hogy nem gyakorolják a hitüket, és nem járnak templomba többet.442 Gyermekeit is tiltás ellenére íratta be hitoktatásra. Mindezek ellenére a pedagógusi pályáról nem mozdították el. Ennek magyarázata, hogy elismerten olyan magas szintű szakmai munkát végzett, és erkölcsileg olyan példa volt, hogy köztiszteletben állt, és az iskolában pótolhatatlan volt, mint írta: „Mindvégig érezhettem, hogy megbecsülnek és szeretnek.”443 Ő volt az osztályfőnöke a forradalom alatti tevékenységéért keresett és otthon rejtőzködő Herczeg Zoltán lányának is, de sohasem faggatta a gyermeket édesapja hollétéről. Nem úgy, mint ahogy egy évvel idősebb bátyját zaklatták a fiúiskolában. A család úgy érezte, hogy a tanárnő nekik szurkol.444 Október 26-án, a csornai forradalom első napján, a nap országos, megyei és helyi eseményeinek hatására egyre több szülő vitte haza gyermekét az iskolából. Mivel a községi és a járási párttitkár lányai445 is az iskolába jártak, ezért Kovácsné úgy intézkedett, hogy a gyerekek osztályfőnökei csak a szülőknek adhatják ki a gyerekeket.446 440 Király Lászlóné (1928) visszaemlékezése, 2011. január 11. 441 Néma Sándor (1929) visszaemlékezése, 2006. augusztus 17. 442 A nyilatkozatot Takács Józsefné tanítónő sem írta alá, ezért őt eltávolították az iskolából, és egy Csorna melletti faluba helyezték át, ahová naponta kerékpárral tudott csak kijárni. Király Lászlóné visszaemlékezése, 2011. január 11. 443 Stinnerné Hubert Sarolta visszaemlékezése, 2011. február 6. 444 Herczeg Zoltánná (1926) visszaemlékezése, 2011. július 29. 445 Hajtó Ferenc lánya Hajtó Katalin (Beled, 1949), Sárosi János lányai Sárosi Zsuzsanna (Mosonmagyaróvár, 1946) és Sárosi Katalin (Mosonmagyaróvár, 1949). A lányokat november elején ki is vették az iskolából. Hajtó Katalint beledi, a Sárosi-lányokat győri iskolába íratták. 446 Király Lászlóné (1928) visszaemlékezése, 2011. január 11. 83
