Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
4. Csorna és a járás kapcsolatai a forradalom idején
A Czinder György vezette Járási Nemzeti Tanácsnak nem csupán a Székely elnöklete alatt működő községi forradalmi szervvel, de a határőrséggel sem alakult kedvezően a kapcsolata. Székely már fent idézett tanúkihallgatása során elmondta, hogy 28-án figyelmeztette Kesjár őrnagy, mondván, vigyázni kell Czinderékkel. Herczeg Zoltán visszaemlékezése is a feszült viszonyról tanúskodik, miszerint Kesjár őrnagy őket is felkereste és hitet tett amellett, hogy szíwel-lélekkel az új rendszer híve. Herczeg ezt kétségbe vonta: „Nézze őrnagy úr: Önt a régi rendszer tette naggyá, és most belerúg? Miért higgyek Önnek jobban, mint az én két jóbarátomak?”376 Az említettek Ronge Vince és Németh János, akiket mint láttuk a katonatisztek közreműködésével toltak háttérbe a nemzetőrség szervezésénél. A forradalom után lefolytatott nyomozás és Herczeg elfogása utáni vallomásainak377, illetve rendszerváltás utáni visszaemlékezésének fennmaradt anyagai alapján lehet rekonstruálni a Járási Nemzeti Tanácson történteket. A titkári teendőkkel megbízott Herczeg lett a járás pénzügyi osztályának ellenőre is. Hétfőn, 29-én Győrbe utazott, hogy érdeklődjön az új helyzetben elvégzendő feladatokról, de mivel nem talált senki illetékest, dolgavégezetlenül tért vissza Csornára. Czinder utasítására még aznap behívta az irodába Schlaffer Ferenc járási elnököt, Beró Ferenc helyettes elnököt, Gábor Lajost és Éliás Vince osztályvezetőket. Közölték velük elbocsátásukat. Elküldték még mások mellett Pintér Józsefet, Giczi Istvánná adminisztratív dolgozót, összesen tizenhárom főt. A korábbi dolgozók közül többeket eltávolítottak, de egy magát kompromittáló párttag házaspárnál mégis úgy döntöttek, hogy méltányosságból a feleség maradhasson meg a munkahelyén. A november elsején esedékes fizetéseket az előző hónaphoz hasonlóan számfejtették. Czinder és Herczeg úgy intézkedtek, hogy a Magyar Nemzeti Bank csornai fiókja csak az ő aláírásukkal adhat ki pénzt. Az erre vonatkozó, 3/1956. sz. rendelkezésük október 30-án kelt: „Értesítjük, hogy a Hivatalnak [Járási Nemzeti Tanács] Önöknél vezetett csekkszámlái felett a Nemzeti Tanács ellenőrzési jogot fog gyakorolni. Ezért az eddig bejelentett aláírásokon felül a benyújtandó csekklapokra két aláíráson kívül egy aláírás még szükséges. Bejelentjük, hogy ezen aláírást Czinder György vagy Herczeg Zoltán fogja eszközölni. Ezen harmadik aláíráson kívül történő kifizetéseket a Nemzeti Tanács nem fogja elismerni’.’ Bár az elfogása utáni kihallgatáson Herczeg azt vallotta, hogy nem folytatott önálló tevékenységet, és a községekben sem szervezkedtek, néhány fennmaradt körlevelük ezt cáfolja. Herczeg a járási nemzeti bizottság titkáraként a közigazgatási munka megindítása ügyében írt november 2-án a községi nemzeti bizottságoknak, melyben a segítségüket is felajánlotta az új, a forradalom hatására létrejött szerveknek: „Felkérem a községi nemzeti bizottságokat, hogy a halaszthatatlan közigazgatási teendők /anyakönyvek szabályszerű vezetése, házasságok megkötése, községigyámifeladatok ellátása, szociálpolitikai vonatkozású ügyek stb./ intézését a már megválasztott nb. titkár kezdje meg. Ott ahol még nem volna, a nemzeti bizottság haladéktalanul válassza meg a titkárt, aki a munkát kezdje meg. 376 Herczeg Zoltán visszaemlékezése, 1992. 377 ÁBTL 3.1.5.0- 10922 72
