Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
Előszó
ELŐSZÓ A csornai 1956 történetéről eddig még nem jelent meg összefoglaló és értékelő munka. Ami ismeretünk volt, az a Kádár-korszak szemléletét tükrözte. A következőkben azokat a publikációkat ismertetjük, melyek a csornai eseményekkel foglalkoztak. 1957 elején már megjelent egy névtelenül közreadott brosúra, melynek szerzői azt akarták igazolni, hogy 1956. október-novemberben ellenforradalom zajlott Magyarországon. A később még három darabbal bővült kommunista propagandasorozat első kötete meglehetősen bőven foglalkozott Csornával, és már itt megjelennek a későbbi vádak, miszerint a horthysta tisztek vezette fehérterrort előkészítő ellenforradalmárok le akarták mészárolni a népi demokráciához hű, becsületes embereket.1 A következő évben ennél nagyobb terjedelemben, de semmivel sem reálisabb képet tükrözve jelent meg egy újabb propagandakiadvány. Az alig százoldalas kötet négy oldalon tárgyalta a csornai eseményeket, de azokat természetesen úgy állították be, hogy minden a sötétmúltú, rossz hírű ellenforradalmárok lejáratását és a hazafias, de félrevezetett nép felmentését szolgálja.2 A kutatás során tapasztaltam, hogy több helyen még ma is a polcon van ez a két kötet, így hatásukat nem szabad lebecsülni. A csornai események értékelésével a sajtó is foglalkozott, de a megyei napilapban megjelenteket a vonatkozó fejezeteknél tárgyalom, így itt csak a Határőr című lapban megjelent kétrészes beszámolót említem.3 A gulyáskommunizmus éveiben megjelent útikalauz a várostörténeti részben nem tért ki az eseményekre.4 Az 1989 utáni időszak sem bővelkedik a csornai 1956-ot bemutató irodalomban. A kezdet pedig biztató volt, mivel egy megyei visszaemlékezéseket tartalmazó kötet tárgyalta a csornai eseményeket.5 Az 1991-ben kiadott kötet bevallott célja az volt, hogy a „győri fehér könyvnek” nevezett 1958-as könyv elfogult, téves és hazug állításait helyreigazítsa.6 1992 októberében a városi televízióban mondta el emlékeit a harminchat évvel azelőtti eseményekről az egyik főszereplő, Herczeg Zoltán. Településünk helytörténésze a várossá nyilvánítás 25 éves évfordulójára megjelent monográfiájában éppen csak említi az 1956-os forradalom eseményeit, és javasolta a még köztünk élő szereplők visszaemlékezéseinek rögzítését.7 8 A hat évvel később megjelent újabb várostörténeti munkája sem hozott újat ebben a témakörben8, így a legtöbb érdeklődő csornai még 2012-ben is főleg az ötvenes években megjelent Kádár-féle propagandaanyagokból 1 Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben I. [Budapest]: Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Tájékoztatási Hivatala, [1957] p. 46-48. 2 Az ellenforradalom támadása Győr megyében. Szerk.: Győri Imréné, Budapest: Kossuth K., 1958. p. 100-103. 3 Az ellenforradalom tobzódása Csornán és környékén. I II. In: Határőr, 1957. május 1., ill. május 9. 4 Gimes Endre, Dr.: Csorna útikalauz. Győr-Sopron Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1973. 5 Tóth István: Forradalmi napok Csornán, 1956-ban. In: Győr-Sopron megyeiek emlékeznek az 1956-os forradalomra. Budapest: Zrínyi, 1991. p. 71-73. 6 Egy időszerű kiadvány. In: Kisalföld, 1991. október 22. 7 Pájer Imre: Csorna évszázadai. Csorna, 1996.31.p. 8 Pájer Imre: Csorna a XXI.század küszöbén. Budapest: Ceba, 2002. p. 72-73. 5
