Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
3. A forradalmi testületek és működésük
3. A FORRADALMI TESTÜLETEK ÉS MŰKÖDÉSÜK Nemzeti Tanács A forradalmak vezető szerveit, gyűjtőnéven a forradalmi bizottságokat sokféleképpen hívták: nemzeti bizottság, forradalmi nemzeti tanács, forradalmi bizottmány és más variációk. Az sem ritka, hogy településen belül is változott az elnevezés. Csornán is nevezték másképpen, Székely Sándor visszaemlékezésében például végig a Nemzeti Bizottság kifejezést használja, egyebekben pedig Községi Nemzeti Tanács, Forradalmi Nemzeti Tanács megnevezésként említik. A továbbiakban a gyakrabban használt Nemzeti Tanács elnevezést alkalmazom. A Nemzeti Tanács tényleges alakuló ülése október 28-án, vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődött a kultúrház színháztermében. A gyűlésen megbeszélték a fontosabb dolgokat, így pl. a mezőgazdasági munkák megszervezését. Itt alakították meg a nemzetőrséget is. A gyűlésen már Székely elnökölt. A Keszthelyről előző nap hazatérő Czinder György örömmel újságolta, hogy ott már visszaállították Festetich herceg szobrát, várhatóan visszakapják majd a parasztok is a földjeiket, és jönnek az ENSZ csapatok. Székely, érzékelve ezt a restaurációs szándékot, fontolóra vette lemondását, de mégis maradt a helyén. Az mindenesetre jól látható, hogy Székely Sándor és Czinderék között egyes események megítélésében nagy véleménykülönbségek voltak. A csornai forradalom vezető szervének elnöke Székely Sándor mellett negyvenöt tagú intéző bizottság274 is működött, de a bizottság tagjai közül csupán dr. Bársony Kálmán, Búzás Károly, Czinder György, Imre János, a közigazgatás felügyeletével megbízott Lendvai Márton, Pongrácz Károly és Tocsik Antal kereskedelmi biztos mutatott aktivitást.275 Székely titkára Király László lett, noha ekkor még nem volt tagja a tanácsnak, de gépkocsi előadói feladatkörrel itt tevékenykedett. Király adott elismervényt azokról a rendőrségi és a pártbizottsági gépjárművekről, melyet Székely utasítására gyűjtött össze Bokány Dezső.276 Óriási feladatok álltak előttük, hiszen a hivatalok működése gyakorlatilag leállt a forradalom kitörésével. A járási ügyészség munkája október 23-a után november közepéig, ténylegesen azonban december közepéig szünetelt, minthogy a hivatalt vezetője és egy beosztott ügyész is elhagyta. Politikai jellegű cselekményekre, úgy mint izgatás, termelőszövetkezet elleni izgatás, embercsempészés, tiltott határátlépés és a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény tárgyalására nem került sor a forradalom idején. A csornai járásbíróság 1957. márciusig csaknem kizárólag embercsempészés miatt indított eljárást.277 278 Székely még a bírósági tárgyalása idején is tagadta, hogy a forradalmi testület politizált volna, „csak a rendet igyekezett fenntartani”.2™ Ezt alátámasztja az is, hogy a pártoknak semmilyen szerep nem jutott a Nemzeti Tanácsban. 274 Győr 1956. Dokumentumgyűjtemény II. In: Győri tanulmányok. Győr: Polgármesteri Hivatal, 1996. 462. p. 275 ÁBTL 3.1.5. 0- 18810/2. 286. p. 276 ÁBTL. 3.1.9. V - 142099, GYMB., B. 798/1957/8.szám, Pongrácz Károly és társai pere. 277 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottsága, Végrehajtó Bizottság ülés jegyzőkönyve, mellékletei, 1957. június 6. 278 Ártatlan vagy hazudik? In: Kisalföld, 1957. április 19. 51
