Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
a rendőrségből és a polgári lakosságból válasszanak ideiglenes tanácsot. Az útmutatásnak megfelelően a jelenlévők egyes tisztségekre neveket kiabáltak be, és akiket megfelelőnek találtak, megválasztották. Aki nem volt jelen, azért küldtek és behívták.156 A tanácskozást vezető Czinder János először dr. Bársony Kálmán nyugalmazott iskolaigazgatót ajánlotta elnöknek, de ő ezt nem fogadta el. Czinder János ezután Kesjár Mátyást157 javasolta elnöknek, de Németh János azt mondta, hogy az őrnagyot nem ismerik Csornán, és ebből vita lehet a másnapi gyűlésen. Kesjárt ha nem is elnöknek, de bizottsági tagnak megválasztották. Czinder felvetette Székely nevét, akiért küldöttség indult lakására. A munkástanácsok küldöttei, továbbá Nagy János, a délután már szerepet játszott két katonatiszt és Bársony Kálmán arra kérte Székelyt, hogy menjen velük a tanácsházához, mert őt jelölték a Nemzeti Bizottság elnökének. Mivel Székely a mosonmagyaróvári munkájára, az ott felhalmozott munkaeszközök értékére hivatkozva nem fogadta el azonnal a megbízatást, így aznap este csak a 20-25 fős ideiglenes nemzeti tanács alakulhatott meg.158 159 Németh Jánost és Herczeg Zoltánt is megválasztották volna, de mindketten visszautasították a jelölést. Székely Sándor úgy emlékezett, hogy „aznap este a csornai ideiglenes munkástanács elnökévé” választották. Tisztségét úgy definiálta, hogy az egy vezetői és koordináló szerep, „ami a megszűnt tanácsi és politikai apparátus munkáját volt hivatott pótolni.”™ Tüstént intézkedtek a borkimérések, italboltok bezárásáról, illetve arról is, hogy a kijelölt polgárőrök a határőrökkel karöltve vigyázzanak a rendre. Az épület körül időközben újra gyülekezni kezdett a tömeg, és mivel voltak a határőrök elleni hangok is, Kesjárék kimentek megnyugtatni az embereket. Az éjszakába nyúló gyűlés határozata szerint a másnap délelőtti nagygyűlésen választják majd meg a végleges nemzeti tanácsot.160 Az események első napját követően a megyei sajtó híre szerint „Csornán rend és nyugalom van.”161 Az október 27-i nagygyűlés Október 27-én délelőtt Székely vezetésével küldöttség indult Győrbe az ideiglenes nemzeti tanács ülésére. Az eredeti céljuk az volt, hogy arról tájékozódjanak, miképpen kell megválasztani a nemzeti tanácsot. Arról nem tudunk, hogy Székelyéknek jutott-e szerep a győri tanácskozáson, de annak nélkülük is volt csornai vonatkozása. A csornai születésű Bóna László, aki 1954-től a győri püspök titkára volt, kora reggel összeállította a katolikus papság követeléseit, de a felfordulást látva nem azt olvasta fel, hanem helyette Szigethy Attila mellett szólalt fel. Elutasította a szélsőséges követeléseket 156 ÁBTL 3.1.9. V-143624 89. p. 157 Kesjár azért volt jelen, mert amikor délután tudomást szerzett róla, hogy később valamilyen választás lesz, Szűcs György parancsnok utasítására a helyszínen maradt. 158 Székely Sándor visszaemlékezése, 2002. 159 Székely Sándor visszaemlékezése, 1996. 160 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 82-87., Kesjár Mátyás tanúvallomása Németh József perében. 161 GySMH, 1956. október 27., A lap a fejlécben ekkor tüntette fel először, hogy az Ideiglenes Győri Nemzeti Tanács lapja. Október 26-ig az MDP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja megjelölést viselte a cím alatt. 32
