Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
Az október 26-án kezdődő megmozdulások idején Hajtó Ferenc megpróbálta összeszedni a párthoz hű személyeket, akikkel az ellenállás lehetőségeit vitatta meg.114 A későbbiekben Hajtó november 3-i nyilvános meghallgatásán is többen elmondták, hogy a párttitkár valóban lövetett volna a tüntetőkre. Hajtó párthű és erőszakos egyénisége is erre enged következtetni. Szabadulása után beállt a karhatalomba, és még 1957 őszén is levelezett a győri városi pártbizottság titkárával, hogy a nála lévő fegyverre biztonsági okokból még szüksége van. Levele szerint határozott szándéka volt belépni a Munkásőrségbe, és kérte a nála lévő fegyver megtartását.115 Az események után pár hónappal Hajtó sem tagadta szándékát. Egy pártbizottsági ülésen az októberi események okait vizsgálva, ugyan önkritikus hangot ütött meg, de végül közölte, „ha akkor fegyvert adtak volna a becsületes kommunisták kezébe, akkor nem történt volna meg az, ami most történt”.116 A forradalom első napja Csornán Az 1956. október 26-i események olyan gyorsaságban követték egymást, hogy egy későbbi hírhedt propagandakiadvány csak az előzetes szervezésben látta annak okát. Meg is nevezte a főszervezőt, Plénár Imrét117, őt azonban a későbbi periratok meg sem említik. A csornaiak minden bizonnyal megérezték valamit, mert reggel már felvásárlási láz tört ki, amiről a pártvezetés is tudomást szerzett. A Győrbe járó dolgozók visszatértek a megyeszékhelyről. Erre a napra már Csornán is közismertek voltak az országban megfogalmazott követelések, és a Győrből, Budapestről és Sopronból eljuttatott kívánságok különböző számú pontokba sorolva terjedtek a községben. Reggel a nép elkezdte felvásárolni a boltokból az élelmiszereket, elsősorban sót és lisztet. Kenyérhiány fenyegetett, ezért a bősárkányi malomból kellett lisztet hozni Csornára.118 Délelőtt már a Szabadság téren, a mai Szent István téren gyülekezett a tömeg. A községi tanácsháza udvarán lévő raktárból ekkor osztották szét a tsz tagoknak a munkaegységekre jutó árpát, így közülük is csatlakoztak a tüntetőkhöz. A Szabadság tsz agronómusa, Király László két nemzetiszínű zászlót is adott a raktárból a fiataloknak.119 A csoportosulás elsőként a tíz óra körül bezárt boltokat járta végig, és hozzákezdett a kommunista rendszer jelképeinek eltüntetéséhez. A tömeg előtt rohant Ginczli József is, aki saját állítása szerint a nagyobb károkozás megelőzése érdekében szólt be a boltokba, hogy takarják le a csülagokat, de Hajtó szerint ő maga vezette a feldühödött tömeget. Egy csoport a gimnáziummal szemközti, a mai munkaügyi központ helyén álló rendőrőrshöz vonult, de nem engedték be őket. A rendőrök önként távolították el a vörös csillagokat. Egyik csoport a Járásbíróság mögötti, a 114 Haszonits István (1947) visszaemlékezése, 2006. augusztus 7. 115 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottság, Csorna községi pártbizottság személyekről írt információk, vélemények, 1957. július 30.-1959. szeptember 9., Hajtó Ferenc levele 116 GyMSM GyL, MSZMP Pártarchívuma, Csorna községi pártbizottsági ülések jegyzőkönyvei 1957. július 14. -1969. november 25., Hajtó Ferenc felszólalása az 1957. július 14-i ülésen 117 Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben I. [1956] 46. p. 118 Németh Vince (1928) visszaemlékezése, 2012. március 23. 119 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban ÁBTL) 3.1.9. V - 142099, GYMB., B. 798/1957/8. szám, Pongrácz Károly és társai pere. 26
