Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
1. A forradalom előszobája
testületek tagjai is elégedetlenkedtek, mivel csak meleg alsóneműt, kapcát és talpat osztottak ki közöttük: „az elvtársak élesen felvetik azt, hogy helytelen az, hogy a tavasszal lejárt posztóruha helyett nem kaptak ruhát”. A párt pontosan értesülhetett a rendezvények látogatottságáról is. Az augusztus 20-i ünnepségekre a győri Wilhelm Pieck vagon és gépgyár 15 dolgozója jött el Csornára. Aznap este az „Állami Népi együttes tartott szabadtéri előadást, melyet a dolgozók nagy tetszésnyilvánítással fogadtak. Kb. 500fő nézte meg a 2 órás előadást, a hangulat jó volt. Több községből jöttek be az előadásra. Befejezés után Csorna község nevében rábaközi pereccel és egy új kenyérrel jutalmazták meg az együttest”. December 25-én a fővárosi cirkusz néhány tagja vendégszerepeit a kultúrotthonban, műsorukkal „a közönség meg volt elégedve”. Az újév első napjának jelentése utolsó mondata megemlíti, hogy a „szilveszteri mulatságokkal kapcsolatosan rendzavarást stb. nem jelentettek”. Az országos, sőt nemzetközi jelentőségű események közül ekkoriban kettő érintette Csornát. Az egyik a határzár enyhítése, a másik az amerikai-magyar jegyzékváltás volt. 1947 tavaszától a magyar-osztrák határ egyre inkább a két tömböt elválasztó vonallá változott. Ez év őszén már határvillongásra is sor került, 1948 és 1949 között pedig kiépült a műszaki határzár, mely drótsövényből, aknamezőből és őrtornyokból állt. A műszaki határzár nem csupán lélektanilag károsította meg a két ország viszonyát, hanem a határ menti földek művelését is nehezítette, mivel gyakran súlyos baleseteket is okozott. Sztálin 1953-as halála után javult a két ország kapcsolata, az osztrák államszerződés 1955. május 15-i aláírása után pedig enyhült a vízumkiadás szigora is.95 A magyar pártvezetés 1956. március elején határozatot hozott a nyugati határon húzódó műszaki akadályrendszer, közismert nevén a vasfüggöny felszámolásáról. A munka befejezésének határidejére az év végét jelölték ki, de a feladat végrehajtását csak májusban rendelte el a minisztertanács. A határőrség elbizonytalanodott, míg a határ mentén élők abban kezdtek reménykedni, hogy visszaállhat a kishatárforgalom. A politikai bizottság 1956. május 24-én tartott ülésén szóba került az útlevélkiadás és a kivándorlás szabályainak enyhítése. Ezen az ülésen mondta Rákosi azt, hogy „Egy év múlva nem lesz határőrizet. Látni kell, hogy merre halad a fejlődés”.96 A határőrség elbizonytalanodott, a határ mentén élők viszont abban kezdtek reménykedni, hogy visszaállhat a kishatárforgalom. Az MDP politikai bizottságának május 24-én tartott ülésén szóba került az útlevélkiadás és a kivándorlás szabályainak enyhítése. A vasfüggöny elbontása valóságos idegenforgalmi látványosság lett. A még Bécsből is érkező érdeklődők csokoládéval, italokkal ajándékozták meg a velük barátkozó határőröket és műszaki katonákat. A magyar-osztrák oldalon szeptember 95 Még 1954 nyarán normalizálódtak a diplomáciai kapcsolatok, bővült a kereskedelmi forgalom, csökkent a határincidensek száma, és megszaporodtak a magyar politikusok nyilatkozatai a jószomszédi viszony rendezésének szükségességéről. 1955. október 16-án a századik magyar-osztrák labdarúgó-mérkőzésre nagyjából négyezer osztrák szurkoló jöhetett, ami több volt, mint az előző öt évben összesen. Októberben a magyar kormány, a Szovjetuniót is megelőzve ötödikként ismerte el Ausztria örökös semlegességét. Úgy tűnik, hogy a szovjet külpolitika Magyarországnak hídépítő szerepet szánt Ausztria irányába. 96 Az első vasfüggöny lebontása. In: Népszabadság, 2006. szeptember 30. 22
