Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
Életrajzok
majd 1940 és 1944 között a soproni alispáni hivatalban helyezkedett el. 1944-ben előbb Kapuvárra, majd Csornára helyezték. A háború végén a csornai főszolgabírósági hivatalban lett iparügyi előadó. 1950-ben apósa kulákságára hivatkozva kitették a hivatalból. A hansági állami gazdaságban volt raktáros 1954-ig, majd a petőházi cukorgyárban volt kazánfűtő 1957 márciusáig. Az 1956-os forradalom idején a járási tanács titkárává választották. Hosszú bujkálás után 1960. húsvéthétfőn fogták el lakásukon. 2003-ban hunyt el Csornán. Hubert István 1911-ben született a Vas megyei Celldömölkön. Középiskolai tanulmányait a Pápai Református Kollégiumban végezte, ahol tanította Király Iván is. A soproni teológia elvégzése után 1936. március 20-án Győrben szentelte lelkésszé Kapi Béla, a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület püspöke. Segédlelkész volt Ostffyasszonyfán, Celldömölkön, Alsódörgicsén és a ma Szlovéniához tartozó Úrdombon. 1949-től lett a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközség első parókus lelkésze. Szolgálatát 1983-as nyugdíjazásáig végezte. 1988-ban hunyt el Sopronban. A csornai evangélikus templomban 2011-ben leplezték le emléktábláját Kesjár Mátyás 1927-ben született a Békés megyei Medgyesegyházán. A sorkatonai szolgálat letelte után jelentkezett tiszti iskolába. Az ötvenes évek elején Sopronba helyezték hadnagyi rendfokozatban szolgált kerületében, majd őrnagyi rangban Csornára helyezték. A forradalom alatt a katonatanács vezetője lett. 1958-ban Moszkvában tanult, ahonnan a forradalomban tanúsított szerepe miatt hazahívták és leszerelték. Dolgozott a fertőszentmiklósi Nádgazdaságnál és az Új Élet termelőszövetkezetnél is, majd 1967 és 1989 között Mihályi község tanácselnöke volt. 1994.október 23-án rehabilitálták, jutalomban részesült, és élete végéig folyósították a „nemzeti helytállásért” kitüntetéssel járó havi járadékot. 2005-ben halt meg. Király László 1923-ban született Csornán. A csornai polgári fiúiskola elvégzése után Csermajorban elvégezte a kétéves mezőgazdasági szakiskolát, mely után 1943-tól tejellenőrzőként tevékenykedett Érsekújváron. 1945. március 28. és 1947. október 27. között szovjet hadifogságban volt. Szabadulása után Keszthelyen, majd Győrben volt állattenyésztési ellenőr. 1953-ban a Hansági Állami Gazdaság agronómusa. 1954-ben állattenyésztési körzeti ellenőr, majd a farádi állami gazdaság agronómusa. 1956.januárjától a csornai Szabadság tsz vezető agronómusa lett. Székely Sándor mellett ő volt a Nemzeti Tanács helyettese. 1957 februárjától 1959 januárjáig börtönbüntetését töltötte. 1961 és 1962 között Veszkényben, majd a Kapuvárhoz tartozó Öntésmajorban volt agronómus. 1964-ben körzeti felvásárló volt. 1966-tól 1977-ig a Győri Közúti Építő Vállalatnál volt segédmunkás. 1980-ban hunyt el. 142
