Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
Életrajzok
ÉLETRAJZOK Bársony Kálmán 1892-ben született Kapuváron. Polgári iskolai diplomáját Budapesten szerezte. Az első világháború idején a 13. gyalogezred kötelékében harcolt, de 1915-ben orosz fogságba esett, ahonnan csak 1922-ben szabadult. 1923-tól tanított magyar nyelvet és történelmet a csornai polgári fiúiskolában, ahol 1935-től igazgató is volt. A polgári iskolatípus megszűnése, és az iskolák államosítása után 1948-ban ő lett az első igazgatója a fiúiskolának. Néhány hónap múlva leváltották. A doktorátussal is rendelkező Bársony Kálmánt ezután helyezték át a lányiskolába. Nagy szerepe volt abban, hogy a csornai forradalom élére a rátermett Székely Sándor került. Tagja lett a megalakult Nemzeti Tanácsnak is. Ő szerkesztette a beszédeket, és végig szoros kapcsolatban volt Székellyel. A forradalom után nyugdíjazták. 1968-ban hunyt el. Bóna László 1927-ben született Csornán. 1946-ban érettségizett a győri bencés gimnáziumban. 1951-ben pappá szentelték. 1952-ben elvégezte a Budapesti Hittudományi Akadémiát, ahol teológiai doktorátust szerzett. Oroszlányban és Szanyban volt segédlelkész, majd 1954-től a győri püspök mellett volt szertartó és titkár. Ebben a minőségében aktívan vett részt az 1956-os forradalom győri eseményeiben. Tevékenységéért 1957. március 15-től 1959. április 4-ig letartóztatásban volt. Szabadulása után ismét a győri püspök mellett tevékenykedett. Előbb irodaigazgató, majd 1975-ben székesegyházi kanonok lett. 1982-től 1989-ig a győri Papnevelő Intézet rektora, és a Hittudományi Főiskola igazgatója. 1989-től általános püspöki helynök. 1991-től a győri káptalan nagyprépostja. 2011-ben hunyt el. Borsodi Lajos 1907-ben született az akkor Vas megyéhez, ma Ausztriához tartozó Perenye község melletti füteleki majorban. 1928-ban végzett a pápai tanítóképzőben, majd Répcejánosfán (ma Csáfordjánosfa) lett kántortanító. Családjával 1940-ben költözött Csornára. 1943-ban a győri püspök a csornai fiúiskola igazgatójává nevezte ki. Az iskolák államosítása után a lányiskolába helyezték, ahol előbb igazgató, majd tanár lett. 1953-ban matematika-kémia szakos tanári oklevelet szerzett a szegedi Pedagógiai Főiskolán. Az 1956-os forradalom idején a tantestület őt választotta igazgatóvá. Nyugdíjazása után, 1968-tól 1985-ben bekövetkezett haláláig Győrben élt feleségével. Sírja Győrben van. Borsodi Ottó 1938-ban született Répcejánosfán (ma Csáfordjánosfa) Borsodi Lajos és Kováts Ilona fiaként. Mezőgazdasági technikumi diákként 1956. október 27-én elszavalta a Nemzeti dalt Csornán. Ezért a megtorlás során többször kihallgatták. Érettségi után egy évet a győri vagongyárban dolgozott, és innen tudott 1959-től továbbtanulni Mosonmagyaróváron, ahol 1963-ben 140
