Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
Március 7-én az Országos Takarékpénztár szervezésében a budapesti Móricz Zsigmond Kultúrotthonban megtartották az első lottóhúzást. A kezdetektől népszerű szerencsejátékot a társadalom egy része 1956 utáni búfelejtőnek, míg a politikai vezetés olyan többletbevételi forrásnak tekintette, amely felváltotta a korábbi terv- és békekölcsönöket. Egy hónappal korábban ifjúsági találkozót rendeztek, sőt még egy tánciskola elindítását is tervezték.681 A megyei középiskolák kosárlabda mérkőzésén a gimnázium csapata legyőzte a tanítóképzőt és a technikumot is, míg a CSSE focistái 9:0-ra legyőzték a Hajtóműgyárat.682 A művelődési ház színjátszó együttese nagy sikerrel mutatta be Mosonmagyaróváron is Paul és Franz Schönthan a Szabin nők elrablása című zenés bohózatát. A kritikák kiemelték Miltényi Ernőnét, aki a szobalány szerepében volt jó.683 A darabot közkívánatra még többször is megismételték.684 A könyvtárat december elejétől már újra látogatták az olvasók, és szerették volna folytatni az előadássorozatot. December 24-én Heltai Nándor felkereste az írószövetséget, ahol azt kérdezte, hogy folytassák-e a csornai irodalmi sorozatot? Megoszlottak a vélemények, de Vészi Endre azt javasolta, hogy olyan embert hívjanak, akibe nem köthet bele a hatalom. Jellemző az akkori tájékozatlanságra és bizonytalanságra, hogy a felkérésre javasolt Zelk Zoltán nem jutott el Csornára, mert 1957 elején letartóztatták.685 Az értelmiségi klub ezzel a kísérlettel be is fejezte működését, helyiségét a könyvtárnak utalták ki.686 Az emigrált Detre László és a szintén távozó Heltai Nándor helyére pályázatot írtak ki, melyben művelt férfit kerestek szervezőkönyvtárosnak havi 1100 forintos munkabérért.687 Márciusban megjelentek ugyan a községben kormányt, pártot és a Szovjetuniót lejárató falragaszok688, de május elseje megünneplése újra a régi formában folyt le: „a borús, esős idő ellenére háromezernél is többen vettek részt az ünnepi felvonuláson és a Szabadság téren megtartott nagygyűlésen”. A beszédet Körmendi Dénes, az MSZMP Járási Intéző Bizottságának tagja tartotta. Délután kultúrműsoron vagy focimeccsen vehettek részt az érdeklődők. Este a határőrség tűzijátékot, a földműveszövetkezeti vendéglő pedig bált rendezett.689 A május 26-i cikk pedig már akár pár évvel korábban is keletkezhetett volna. „A csornai üzemek, vállalatok, intézmények, közhivatalok vezetői és dolgozói erélyesen tiltakoznak Nyugat-Németország nukleáris felfegyverzése ellen és követelik, hogy tiltsák be az atom- és hidrogénbomba robbantási kísérleteket. Követelik az atomenergia békés célokra való felhasználását”. A tiltakozást eljuttatták az Országos Béketanácshoz.690 A forradalom utáni visszarendezést mutatja a termelőszövetkezetek esete is. Mivel az egyik legnagyobb sérelem a szövetkezetesítés során érte a parasztságot, ezért nem volt meglepő, hogy a termelőszövetkezetek jelentős része nem állta ki a forradalmi idők viharait. 681 Ifjúsági találkozó lesz Csornán. In: Kisalföld, 1957. február 7. 682 Javában folynak már a középiskolások kosárlabda mérkőzései. In: Kisalföld, 1957. március 2. és 5. 683 „Szabin nők elrablása” Mosonmagyaróvárott. In: Kisalföld, 1957. április 3. 684 Hírek rovat. In: Kisalföld, 1957. április 10. 685 Heltai Nándor (1930) visszaemlékezése, 2012. január 2. 686 Szabó József: Csorna könyv- és könyvtárkultúrája, kézirat, 1978. 32. p. 687 Hirdetések rovat, Kisalföld, 1956. december 28. 688 ÁBTL 3.1.5.0 - 18810/2.102. p. 689 Színpompás május elseje Kapuvárott és Csornán. In: Kisalföld, 1957. május 3. 690 Tiltakozik Csorna békét akaró népe. In: Kisalföld, 1957. május 28. 129
