Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
A Kádár-féle hatalom megerősödését jól mutatja az iskolai hittan ügyében elfoglalt álláspontjuk változása. A forradalom egyik nagy vívmánya lett volna az iskolai hittanoktatás lehetővé tétele, de ez a bizonytalan tanítás miatt akkor nem valósulhatott meg. Hubert István feljegyezte, hogy kétheti szünet után 1956. november 12-én tartott először hittant az egyik általános iskolában, de sok gyerek hiányzott még a tanításról. November 21-én a rádió már érintette a hitoktatás ügyét, és a november 4-e után felálló forradalmi munkás-paraszt kormány a hónap végén kijelentette, hogy az iskolákban továbbra is biztosítja a fakultatív hitoktatatást. December közepén Kardeván Jenő gimnáziumi igazgató, aki pedig „éveken át ’hűségesen lemorzsolta 10 alá a hittanra jelentkezőket” a hittanoktatás megindítását javasolta Hubert lelkésznek, aki Fodor Pál katolikus plébánossal is egyeztetett a középfokú iskolákban indítandó hitoktatásról.677 Január közepén Hubert tárgyalt a gimnázium és a technikum igazgatójával is. Utóbbi kitérő választ adott, de január 21-én sikerült megállapodnia Kardeván Jenővel, hogy a harmincöt gimnazistának kedden és pénteken fog órákat tartani. Másnap már meg is történt az első foglalkozás a gimnáziumban: a vonattal bejárók hiánya miatt két fiú és huszonkét lány volt jelen. A szénhiány miatt akadozó tanítás következtében az általános iskolában is csak január 23-án tudta megtartani az év első hitoktatását. Február elsején már a negyedik evangélikus hittan órát is megtartotta Hubert lelkész a gimnáziumban, és már a technikumban is kijelölték a hitoktatás időpontjait, amikor a kormány módosította rendeletét: „újra csak azok járhatnak hittanra, akik tanév végén rendesen jelentkeztek. S ez most itt azt jelenti, hogy mivel szakiskolába pár éve már nincs hitoktatás, továbbra se lesz. Tehát mielőtt megkezdhettem volna ezt a számomra mindig olyan kedves egyházi munkát - a középiskolások hitoktatását - máris megszűnt.” Hubert István alig két hétig tarthatott hittant a gimnáziumban. Február 5-én volt az utolsó foglalkozás, mert a kormányrendelet szerint csak ott tartható hittan, ahol 1956 júniusában legalább tíz jelentkező volt. Mivel akkor nem volt ennyi jelentkező, így a gimnáziumban öt hittan után véget ért az evangélikus vallásoktatás - Fodor plébános is csak azoknak tarthatott, akik júniusban már jelentkeztek. „Rettenetesen elszomorító valami ez. Sok jó reménységgel voltam a Kormány első rendelete után, mert minden iskolában szépen jelentkeztek és jártak is s íme most mindennek vége.... A Kormány háromszori, mindig más rendelkezése elgondolkoztató.” - írta szomorúan naplójába Hubert István.678 Februártól, talán a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomtól való félelem miatt jobban figyeltek a lakosság ellátására. Először a bolgár cigaretta érkezett meg, majd a citrom, mosógép, rádió, motorkerékpár és kerékpár.679 680 A vásárok is békebeli hangulatot árasztottak. A Korona vendéglő söntésében ember ember hátán tolongott, „úgy itták a 28 forint 50filléres bort, mintha ingyen adnák. Igaz, voltak, akik sört ittak. Nekik biztosan áron alul kelt el a portékájuk”.6*0 677 Lelkészi Napló a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközségben az 1956 évről. Egyházközségi levéltár, Csorna, p. 137-161. 678 Lelkészi Szolgálati Napló a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközségben 1957. január 1 -tői. Egyházközségi levéltár, Csorna, p. 9-30. 679 Hírek rovat, Kisalföld, 1957. február 7. és 10. 680 Tavaszi őrjárat. In: Kisalföld, 1957. február 22. 128
