Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
A szétesett állampárt romjain megalakult az MSZMP, de a korábbi párttagok csak lassan álltak be az új pártba. December elejére a község közvetlen körzetében három helyen alakult MSZMP pártszervezet: Faradon, a határőrségen és Rábatamásiban, utóbbi helyen huszonhét taggal.653 A párt csornai ideiglenes intéző bizottsága 1957. január 25-én, pénteken tartotta nyilvános taggyűlését, ahová a volt MDP tagjait is várták. Két héttel később, február 8-án, pénteken a Járási Kultúrotthonban tartottak nyilvános pártnapot. Előadó Sárosi János volt, aki az MSZMP megyei intéző bizottságának tagjaként az aktuális politikai és gazdasági helyzetről beszélt. Közelebbit nem tudunk a két rendezvényről, mert a megyei sajtó szokásával ellentétben nem tért vissza értékelésére. Februárban a gépállomáson is megalakult az MSZMP szervezet, a tizenhárom tagú pártszervezetet Hernitz Károly vezette.654 Ekkorra már a csornai járás minden gépállomásán működött új pártalapszervezet.655 Egy áprilisi végrehajtói bizottsági ülésen a pártszervezésről volt szó. Megállapították, hogy a járás területén 37 községben hatvan MSZMP alapszervezet jött létre, melyben 644 pártag van. Ez a létszám az MDP 1956. október elsején nyilvántartott létszámának a 32%-a volt. A csornai 135 tag, az MDP 33%-a volt.656 Hajtó Ferenc 1957 őszén úgy emlékezett, hogy az erőszakos téeszesítés előtt a parasztok kezdtek közeledni a párthoz, amit az is jelzett, hogy a 690 MDP tag közül 139 paraszt volt. A forradalom után egy évvel 290 volt a párttagok száma, akik közül csak négyen voltak parasztok.657 Amennyiben helytállóak Hajtó adatai, akkor 1956-ban 20%, míg 1957 októberében nem érte el a 2%-ot a paraszti származású párttagok aránya. Ezt támasztja alá a párt falusi politikáját elemző újságcikk is, mely szerint „a járás kommunistái között viszonylag kevés a paraszt, különösen egyénileg dolgozó paraszt, akik a járás lakosságának túlnyomó többségét kitevő dolgozó parasztság problémáinak szószólói lennének a párton belül.”658 Szükség volt az új párttagokra, de a jelentkezők között akadtak olyanok is, akik 1956-os tevékenységükre akartak a pártkönyvvel fátylat borítani, míg mások „anyagi visszaéléseikkel ... rombolták a párt iránt lassan kialakuló bizalmat”. A pártépítés nehézségeit jelezte, hogy a forradalom leverése után még egy évvel is húsz elutasított mellett csak tizennégyen jutottak hozzá a járásban a piros MSZMP tagsági igazolványhoz.659 1958 végén a járási párt-végrehajtóbizottság értékelte a párt tagfelvételét, és azt állapították meg, hogy az alapszervezetek jelentős hányadában huzamosabb idő óta nincs tagjelöltfelvétel. A nem eléggé alapos válogatás miatt a járási vezetőségnek kellett huszonegy esetben elutasító döntést hozni.660 653 Hírek a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeteinek megalakulásáról. In: Kisalföld, 1956. november 29.; Újabb MSZMP szervezetek alakultak a megyében. In: Kisalföld, 1956. december 4. 654 Négy hónap egy gépállomás történetéből. In: Kisalföld, 1957. február 27. 655 Megalakult a Csornai Gépállomáson is az MSZMP szervezet. In: Kisalföld, 1957. február 23. 656 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottsága, Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve, melléklet, 1957. április 16. 657 Galgóczi Erzsébet: Jegyzetek a csornai járásból, 1957. október 20., kézirat, 22. p. 658 A párt és a dolgozó parasztság. In: Kisalföld, 1957. október 2. 659 Fellendült a pártélet, tisztult a párt a tagkönyvcsere során a csornai járásban. In: Kisalföld, 1958. január 15. 660 A pártmunka napi kérdései. In: Kisalföld, 1958. december 24. 125
