Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
meg ítéletét a megyei bíróság. Pongrácz Károly négy, Búzás Károly két év hat hónap, Schlaffer Ferenc pedig egy évi, míg Major Imre négy havi börtönbüntetést kapott.624 A Legfelsőbb Bíróság 1958.július 22-én kihirdetett ítéletében ezt a következőképpen enyhítette: Pongrácz büntetését három, Búzásét egy évre leszállította. Schlaffer Ferenc börtönbüntetését három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették.625 Major addigra már szabad volt. Szőke Antal Székely letartóztatása után, december 8-án lemondott a tanácselnöki posztjáról. December 16-án ismét Ausztriába távozott, ahonnan 24-én tért vissza. 1957. április 30-án felismerte az a rendőr, akit november 4-én megállított és fegyverrel kényszerített a válaszadásra. A Győr-Sopron megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya által összegyűjtött anyagainak hatására szeptember 5-én a csornai járási kapitányság elrendelte a nyomozást. 1957. október 22-én helyezték előzetes letartóztatásba Csornán, és másnap ki is hallgatták. A megyei ügyészség izgatás büntette miatt emelt vádat ellene, és a vádiratot elfogadva a megyei bíróság 1957. november 12-én rendelte el az ügy tárgyalását. A győri megyei bíróság november 25-én tartotta a tárgyalást, és Szőke Antalt a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétele miatt hat évi börtönre ítélte. Az indoklásban az szerepel, hogy „munkásszármazása ellenére saját osztályának árulója és saját osztályát korábban elnyomó és a néphatalom által elűzött népelnyomók eszköze, segítőtársa lett”.626 Nesztor Iván ügyész az ítélethirdetés után a teljes vagyonelkobzás kimondásáért, Szőkéék pedig az enyhítésért fellebbeztek. A Legfelsőbb Bíróság 1958. június 4-én tárgyalta a fellebbezést, de azt elutasította, és fenntartotta az első fokon hozott ítéletet.627 Szőke Antal két év, öt hónap és kilenc napot töltött börtönben. Megjárta Márianosztra celláit is, és 1960. április elsején szabadult a váci országos börtönből. Az 1960-as évek közepén megpróbált elhelyezkedni a mentősöknél, de rövid úton elbocsátották, mondván, hogyan képzelte, hogy egykori karhatalmisták életét rábízzák. A gimnáziumban másfél évet tudott elvégezni levelezőn, amikor a már említett Kovács Jánosnét nevezték ki a gimnázium élére. Kovácsné magából kikelve közölte vele az osztály előtt, hogy „Ilyen szemétre nincs itt szükség, ilyen embert itt nem tanítunk. A téglagyárban nincs szükség érettségire”. Dossziéját még 1977 tavaszán is bekérte a megyei rendőrfőkapitányság III/III. osztálya, amit azzal indokoltak, hogy jobban megismerjék az ellenőrzésük alatt álló Szőke 1956-os tevékenységét, és ismereteket szerezzenek 1956-ban kialakult baráti köréről.628 1986-ig a téglagyárban dolgozott, de munkabére a vele egy munkakörben dolgozó munkatársainál 25%-kal kevesebb volt. Elítélését az 1989. évi XXXVI. törvény l.§. alapján 1990. janur 25-én semmisítette meg a megyei bíróság. 1993 és 1994 között kereszténydemokrata színekben volt önkormányzati képviselő Csornán.629 624 ÁBTL. 3.1.9. V - 142099, GYMB., B. 798/1957/8.szám, Pongrácz Károly és társai pere. 625 LB, Bf.II.1818/1958/24. szám 626 GyMSM GyL, GYMB., B. 1210/1957/4. Szőke Antal pere. 627 GyMSM GyL, Bf. II. 1483/1958/8. 628 ÁBTL 3.1.9. V-143624 111. p. 629 Szőke Antal (1928) visszaemlékezése, 2006. október 29. 119
