Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
1. A forradalom előszobája
A kitelepített gazdáról lejárató újságcikket jelentettek meg,25 melyben megemlítették ugyan közéleti szerepét, de rögtön hozzátették a következtetést is. „Ismeretségét, befolyását pedig arra használta fel, hogy uszítson a termelőszövetkezet ellen, s ügyesen megbújva, ott ártson, ahol tud. A termelőszövetkezet ellen uszította a dolgozó parasztokat a földművesszövetkezetben, a tanácsban is.” Elismerték, hogy jól bánt időszaki munkásaival, de csak azért „hogy százszorosán visszatérüljön a ’jószívűség’, a ’kedvesség’. Visszatérüljön a haszonban, a vagyon növekedésében. Mert a harácsolásban sohasem ismert határt Gulyás még most, a demokráciában sem”. A cikk végkövetkeztetése szerint, aki „pedig a múltban szorongatta a népet, most sem akarhat jót a dolgos embereknek" A publicisztika azt már nem említette, hogy október végén elrendelték Gulyás József és családjának kitelepítését Csornáról. Új lakhelyükön, a megye másik részén fekvő Ravazdon a helyi tanácselnök sem hagyott nyugtot a családnak. A falubelieknek megtiltotta, hogy bárki segítséget nyújtson az egykori csendőrpihenőbe elszállásolt családnak. Gulyásné ellen közben vádat emeltek, és a szovjet megszállókra vonatkozó mondata miatt 1956. február 23-án a megyei bíróság a népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás bűntette miatt hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az ötvenhat éves asszonyt.26 A család ezt nem hagyta annyiban, és Dr. Csaba István csornai ügyvéd segítségével sikeresen fellebbeztek, aminek következtében június 5-én a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette az asszonyt.27 A Gulyás-család sorsa ezután kedvező fordulatot vett. A kitelepítéséről tudomást szerzett Lukácsy Sándor28 is, akinek szülei Gulyásék Béke utcai lakhelyétől néhány háznyira laktak. Lukácsy, az egykori Eötvös-kollégista, majd minisztériumi osztályvezető ekkor már szabadfoglalkozású író, továbbította az eset leírását a Művelt Népnek. A Művelt Nép29 két terjedelmes cikkben is foglalkozott a csornai törvénytelenségekkel, ezzel országos visszhangot kapott az eset. A család kitelepítését először a népfront országos irodája vizsgálta, de hatáskör híján nem tudott intézkedni. Az ezt követő belügyminisztériumi vizsgálat június végén engedélyezte a család visszaköltözését Csornára, de a község vezetői még a minisztériumi felszólítás ellenére sem adták vissza házukat. Ari Kálmán újságíró 1956 júliusában járt a községben. Riportjában bemutatta a családot és a kitelepítés előzményeit is.30 Gulyás Józsefet szerény, szorgalmas és kötelezettségeit pontosan teljesítő embernek mutatta be. Részletesen tárgyalta közéleti tevékenységét is, és megállapította, hogy „Mint kötelességét pontosan teljesítő kiváló gazdát, a helyi tanács 25 Báránybőrbe bújt farkasok. In: GySMH, 1955. november 4. 26 Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára (továbbiakban GyMSM GyL), GYMB, B. 1891/1955/8. 27 A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, Bf. 111.743/1956/12., Gulyás Imre tulajdonában 28 Lukácsy Sándor 1923-ban született Csornán. 1941-ben érettségizett a soproni bencés gimnáziumban, majd Budapesten magyar-francia szakos oklevelet szerzett. 1947-48-ban a Valóság című folyóirat szerkesztője. 1949-től a Művelődési Minisztérium osztályvezetője. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt 1960-ig nem publikálhatott. 1962-től nyugdíjazásáig a MTA Irodalomtudományi Intézetének kutatója, majd osztályvezetője. 1993-ban József Attila-díjat kapott. 2001-ben hunyt el. 29 A Művelt Nép kultúrpolitikai folyóirat először 1947 júliusában jelent meg, de még az egyéves évfordulóját sem élte meg. 1950 áprilisától újra megjelent, de még a forradalom kitörése előtt, 1956. október 21-én véglegesen megszűnt. Az 1951-től havonta, majd 1954-től hetente megjelenő lap kiadója a Népművelési Minisztérium, szerkesztője pedig Darvas József volt. 30 Ari Kálmán: Törvénysértés Csornán. In: Művelt Nép, 1956. július 22. 9
