Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
segítőit bevitték Csornára, ahol alaposan megverték őket.522 Az is előfordult, hogy az 1957 elején távozott férfi rokonságát vonták felelősségre a laktanyában, arról faggatva a testvért, hogyan disszidálhatott a családtagja.523 A csornai járásbíróság munkáját 1957 márciusáig csaknem teljesen az embercsempészés miatt indított eljárások lefolytatása tette ki.524 Az országot elhagyó ezrek közül nem tudott mindenki beilleszkedni az idegen környezetbe. Az NSZK-ban még sok olyan magyar élt, akik a második világháború végén telepedtek le ott, és ők még a két világháború közötti viszonyok visszaállíthatóságában reménykedtek. Ők még mind méltóságos úrnak szólították egymást. Az 1956-ban kimenteket előbb megpróbálták saját céljaiknak és felfogásuknak megnyerni, de ennek meghiúsulása után nem tartottak kapcsolatot az újonnan jött magyarokkal, mert azokat túl baloldaliaknak tartották. A tengerentúl más volt a helyzet.525 Voltak olyanok, akik csak nézelődni mentek át, vagy olyan árucikkeket hoztak be Ausztriából pl. mosószereket: szappant, lúgkövet és mosóport, amiből hiány volt Magyarországon. Nem elhanyagolható azoknak a száma, akik hamarosan hazatértek. A csornai határőrség parancsnoka szerint a Sopron és a Fertő környéki határszakaszon november 4. és december 13. között 1134 fő jött vissza.526 1957. május végéig 11447 fő tért vissza legálisan, ami a disszidáltak közel 6%-át jelentette.527 A visszatérők között magasabb volt a korábban mezőgazdaságból élők aránya. Közéjük tartozott a Csornáról eltávozott Gulyás József és Pénzváltó Gizella is, akik a jobb életben bízva disszidáltak, és abban a reményben, hogy az USA-ba telepedhetnek le. Egy Kényből kiment katolikus pap előtt összeházasodtak az ausztriai Riedben. Amikor azonban meghallották a nevüket az Ausztráliába induló szerelvénynél, a fiatalasszonyt elfogta a honvágy és hazaindultak. Bécsben és Győrben is kikérdezték őket visszatérésük okáról, de míg az osztrák hatóságok emberségesen jártak el, addig a nyugatról hazatérőket potenciális kémeknek tekintő magyar rendőrök kiforgatták csomagjaikat. A padlóra dobták az esküvőn kapott keresztet és a harisnyákat úgy húzták végig az asztalon, hogy azok kiszakadjanak.528 Az amnesztiával visszatért személyek későbbi életútját nyomon követték, így még 1966- ban is naprakészek voltak a belügyi szervek Dombos Sándorról, aki 1956. november végén Ausztriából és Tóth Margitról is, aki 1957 októberében Hollandiából tért haza.529 Az ország elhagyása sok ember előtt új lehetőségeket nyitott meg, de volt, aki nem azzal a céllal lépte át a határt, hogy vissza se térjen oda. Az egy évtizeden át Csornán szolgáló Szalay Ferenc plébános abban az időben a határ közeli Bezenyén volt káplán. Október végén azzal a céllal ment át Ausztriába, hogy az oda átszökő fiatalokat visszatérésre bírja. A kétségbeesett 522 Az acsalagiak segítettek a határig. In: Kisalföld, 2002. október 22. 523 Arany Istvánná (sz. Fodor Mária, 1932) visszaemlékezése, 2012. április 21. 524 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottsága, Végrehajtó Bizottság ülés jegyzőkönyve, 1957. június 6. 525 Várhelyi Tamás (1938) visszaemlékezése, 2011. április 12. 526 Majdnem ezer soproni menekült tért eddig vissza lakóhelyére. In: Kisalföld, 1956. december 16. 527 Az illegálisan külföldre távozott személyek főbb adatai. KSH, 1957. KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat 1.1 B 4562 jelzet p. 41-42. 528 Gulyás Józsefné (sz. Pénzváltó Gizella, 1935) visszaemlékezése, 2011. október 1. 529 ÁBTL 3.1.5.0-18810/3 : Győr-Sopron megye területén élő ellenséges tevékenységgel gyanúsítható politikai elítéltek 95
