Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
5. A csornai iskolák
is tudja, hova álljon”420 A december elején zajlott sztrájk és tiltakozás szervezésében a gimnázium tantestületéből többen is részt vettek. A tanmenet szerinti tanítás január környékén kezdődött újra. Az orosz nyelv máj d csak a következő tanévben lett ismét kötelező. A tanárok érezték, hogy kezdődnek a megtorlások, és óvták tanítványaikat,hogy részt vegyenekaMárciusban Új raKezdjükmozgalomban. Az egyik végzős osztály azt tervezte, hogy a szalagavatón felkötik a fekete szalagot is, hogy így emlékezzenek a forradalom leverésére, de az osztályban magyart is tanító Kardeván igazgató meggyőzte őket, hogy ne tegyék.421 A forradalmat szovjet segítséggel eltipró kormányzat 1957 elejétől kezdte éreztette jelenlétét. Az év elején rendkívüli értekezleten próbálta Hajtó Ferenc bizonygatni az események ellenforradalmi jellegét, és kérte számon a tantestülettől és a forradalmi tanácstól az öntudatos és felelős magatartást. Ám Papp Ferenc tanár bátran visszautasította a felvetéseket. Kijelentette, hogy a forradalmi tanácsnak is köszönhető, hogy a diákok nem keveredtek bele az eseményekbe, és ő kérte számon a megjelent pártvezetőktől, hogy hova tűntek azokban a hetekben.422 Azoknak a tanulóknak, akik elégették az orosz könyveiket, újra meg kellett vásárolniuk a nyelvkönyveket.423 Az érettségi a tanítás akadozása ellenére is megkezdődött június 16-án, bár azt a pártlap is elismerte, hogy „ez az esztendő nagyon kegyetlen volt. Az októberi események megakadályozták a rendes tanítást, a vidékiek rendszeres közlekedését”.424 A csonka tanév ellenére sem volt könnyített érettségi a negyedikeseknek425, bár az talán többeket kellemesen érintett, hogy oroszból nem kellett maturálni. A közel háromszáz fős diákságból öt csornai és tizenkilenc vidéki lakhelyű fiatal, összesen 24 fő, azaz a tanulók 8%-a távozott nyugatra, de közülük ketten még a tanév során visszatértek. Ez abból az összesítésből derül ki, melyet a megyei művelődésügyi osztály számára kellett 1957. április 18-ig összeírni az iskolának.426 Aki március elsejéig visszatért, ő a többiekkel folytathatta tovább tanulmányait.427 A tantestületből ugyan senki nem hagyta el az országot, de voltak olyanok, akik nem akartak menni, mégis távozniuk kellett a gimnáziumból. Szentgyörgyi Olga tanárnő, aki 1955-ben szerezte meg Szegeden földrajz és történelem szakos tanári diplomáját, csendőr alezredes édesapja és nyugaton élő testvére428 miatt már amúgy is gyanús lehetett a rendszernek, de a forradalmi időszakban előtérbe került szerepe miatt elhatározták az eltávolítását. A tanárnő elbocsátása viszont nem ment egyszerűen. Már a tanév közben felfüggesztették, és először a szili általános iskolába akarták helyezni 1957. július elsejei hatállyal, de Szentgyörgyi Olga június 18-án fellebbezett.429 A Járási Pedagógus Egyeztető Bizottságtól kérte áthelyezése hatálytalanítását. A gimnáziumból mégis mennie kellett, de 1957. augusztus végén 420 Várhelyi Tamás (1938) visszaemlékezése, 2011. március 17. 421 Karakai Anna (1930) visszaemlékezése, 2011. január 12. 422 Gasztonyi György (1933-2011) visszaemlékezése, 2011. január 29. 423 Boros Ferencné (1938) visszaemlékezése, 2007. március 13. 424 Diák krónika ... In: Kisalföld, 1957. június 18. 425 Ács Lajos (1938) visszaemlékezése, 2011. január 19. 426 Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium irattára, 117/1957. sz. 427 Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium irattára, 127/1957. sz. 428 Testvérét az amerikai katonai hírszerzés, a CIC (Counter Intelligence Corps) ügynökének tartották. 429 Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium irattára, 230/1957. sz. 81
