Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
5. A csornai iskolák
osztályban volt tanítás.403 A hiányzásokat úgy próbálták meg csökkenteni, hogy a bejáró fiúknak ideiglenesen a technikum kollégiumában biztosítottak elhelyezést.404 Az osztályok a hangszórókon keresztül hallgathatták a rádióból szóló komolyzenét és a híreket.405 A tanárok mindent elkövettek, hogy a gimnazisták ne keveredjenek bele a kinti történésekbe. Nem szították az indulatokat, hanem inkább kordában tartották azokat. A bejáró tanulókat együtt engedték el, és csak annyival előbb, hogy éppen kiérjenek az állomásra. A kollégistákat kerülővel kísérték a diákszállásra. Az igazgató is féltette diákjait, és még családokat is látogatott, kérve a szülőket, hogy az iskolával együttműködve óvják meg a gyerekeket attól, hogy belekeveredjenek az eseményekbe.406 A diákok is egyre izgatottabbak lettek a hírek hallatán. Előfordult, hogy lapokat téptek ki a történelem és orosz könyvekből. Egy negyedikes diák körbejárt a termekben és az ajtók fölötti, festett bádogból készült címereket levette a falról, összegyűrte azokat és rájuk taposott. Mások más módon fejezték ki érzéseiket. Valaki Rohanunk a forradalomba címmel faliújság-cikket írt, melyben többek között Mindszenty bíboros kiszabadítását is szóba hozta407, mások verseket, idézeteket szavaltak.408 Néhányan állítólag a gimnázium alagsorában hallgatták a Szabad Európa Rádiót, és terjesztették a híreket.409 Az események értékeléséről alig volt vita a diákok között, de voltak akik már a lehetséges következményekkel számoltak. Az orosz nyelv helyett lehetett tanulni angol, latin, német vagy - Nyéki Lajos tanár nagy örömére - olasz nyelvet. Az orosz az első félévben nem is volt osztályozva, és a negyedikes osztálynak a második félévben sem volt orosz órájuk. Van olyan visszaemlékezés,410 mely szerint Hubert István evangélikus lelkész felesége is taníthatott hittant, de erről a lelkész - a felekezet életéről pontosan beszámoló - naplója nem tesz említést Szintén néhány hétre a keresztek is kikerülhettek a tantermekbe.411 A község iskoláiban forradalmi bizottságok alakultak. A tantestületek titkosan szavazták meg a tagokat. A megalakult bizottságok elfogadták a Dunántúli Nemzeti Tanács 12 pontját, és határozatot hoztak arról, hogy az abban foglaltak megvalósítására törekednek.412 A gimnáziumban október 31-én alakult meg az Iskola Forradalmi Tanácsa. A titkos szavazás eredményeképpen Szentgyörgyi Olga, Papp Ferenc, Molnár Ernő és Németh Károly igazgatóhelyettes lettek a tagjai. A megalakulás után megbeszélést tartottak a tantestülettel, majd kijelentették, hogy egyetértenek a Dunántúli Nemzeti Tanács és az „Értelmiségi Felhívás” programjával. Az oktatásügyre vonatkozó elképzeléseiket tizenhárom pontban foglalták össze:413 403 Karakai Anna (1930) visszaemlékezése, 2011. január 12. 404 Dr. Boros István (1939) visszaemlékezése, 2011. február 15. 405 Ács Lajos (1938) visszaemlékezése, 2011. január 19. 406 Karakai Anna (1930) visszaemlékezése, 2011. január 12. 407 Vizler Imre (1939) visszaemlékezése, 2009. augusztus 31. 408 Töreki Imre (1940) visszaemlékezése, 2011. január 14. 409 Dr. Boros István (1939) visszaemlékezése, 2011. február 15. 410 Boros Ferencné (1938) visszaemlékezése, 2007. március 13. 411 Gasztonyi György (1933-2011) visszaemlékezése, 2011. január 29. 412 Néma Sándor (1929) visszaemlékezése, 2006. augusztus 17. 413 Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium irattára, 606/1956.SZ. Az irattárban fennmaradt példányon csak Németh Károly igazgatóhelyettes aláírása szerepel. 78
