Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
4. Csorna és a járás kapcsolatai a forradalom idején
A közigazgatást érintő ügyekben a hivatalos idő alatt felvilágosítást lehet kérni a járási Nemzeti Bizottság Igazgatási Osztályánál. /Telefon Csorna 19.1” A nyomozati anyaghoz csatoltak egy jegyzetfüzet lapjára, piros ceruzával írt levelet, melyen a csornai Járási Nemzeti Tanács két rendelkezése volt olvasható. A fennmaradt lap a kónyi községi tanácsra érkezett, de ilyet kaphatott a járáshoz tartozó községek valamennyi nemzeti tanácsának elnöke is. A 7/1956.-OS számú irat a közalkalmazottak fizetéséről rendelkezett: „A Járási Nemzeti Tanács] felhívja a közs. [égi] Nemz. Tanácsok figyelmét, hogy a szesztilalom a további intézkedésig fennáll. Kéri a Nemzeti Tanácsokat, hogy ennek betartását ellenőrizzék. Az eü. dóig. valamint a pedagógusok a helyi postafióknál illetményüket a fizetési jegyzék felm. [utatása] ellenében megkapják’.’ Az ugyanezen a lapon szereplő, az előző alá írt felhíváson egy meghívó szerepelt: „Holnap azaz nov. 3-án reggel 9 órakor tartandó alakuló ülésre a községi nemzeti tan. elnökeit meghívom. Az ülés helye: volt járási Tan.tanácsterme 30-as helyiség.” Mivel az elsőnek idézett rendelkezés a 10/1956. iktatószámot, míg a Kónyból fennmaradt első értesítés a 7/1956., a meghívó a 13/1956. iktatószámot kapta, és mindegyik november 2-án keletkezett, ezért látható, hogy a járás új vezetői folyamatosan intézkedtek. Mindkét értesítést Herczeg Zoltán írta alá elnökhelyettesként. Legalább tizenhárom írásbeli rendelkezés keletkezhetett, de azt is tudjuk, hogy Czinder és Herczeg többnyire telefonon intézkedett. Arra is van adat, hogy felhívták a községeket, hogy jöjjenek be Csornára, mert a nemzetőrök itt kapnak fegyvereket. írásban nem maradt fenn, de az 1960. április 21-i kihallgatásakor Herczeg megemlékezett egy olyan körlevélről is, melyben a községi tanácsokat arra kérték, hogy jelezzék a személyi változásokat. Czinder és Németh azt is tervezte, hogy kimennek a községekbe, ahol feloszlatják a termelőszövetkezeteket, vagyonukat pedig szétosztják.378 A Járási Nemzeti Tanács hivatalos megalakulására november 3-án került sor, a premontrei rend egykori épületében - ami a forradalom előtt a járási tanácsnak adott helyet. A harminc körüli község379 forradalmi bizottságainak küldöttei megerősítették tisztségükben a 28-án megválasztott vezetőket: Czinder Györgyöt a járási tanács elnökének, Herczeg Zoltánt pedig titkárnak választották. A járási rendőrkapitány Németh János, helyettese Ronge Vince lett. Az ülés jegyzőkönyvét Tihanyi Mihály vezette.380 Az alakuló ülés emlékére Herczeg Zoltán 1992-ben fa domborművet faragott. (16. kép) A járási tanács vezetői közül a szovjet beavatkozás miatt többen is - Czinder, Herczeg, Ronge, Németh - Ausztriába távoztak, emiatt november 4-e után jelentős változás állt be a járási vezetés összetételében. Az új elnök Székely Sándor lett. Az eltávozottak, illetve lemondottak helyébe november 16-a után Balogh Sándor, Ginczli Jenő, Gulyás Péter, Kilences Mihály, Koszonits Ferenc, Rauch Sándor, Rédecsi József és Tóth Pál lettek a járási vezetőség új tagjai. Valamennyien csornai lakosok.381 378 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 51-53., Szabó József vallomása 1958. február 13-án Németh János perében. 379 Herczeg Zoltán 1992-ben 31, 1998-ban 29 község képviselőiről beszélt. 380 Herczeg Zoltán visszaemlékezése, 1992. 381 ÁBTL 3.1.5.0-18810/2 p. 119-120. 73
