Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
3. A forradalmi testületek és működésük
lett, aki az itteni sztrájkot is szervezte. Az értekezleteikre rendszeresen meghívták az üzem vezetőségét is, és együtt vitatták meg a malomban előforduló problémákat. 1957 elején még nem alakult meg a helyi pártszervezet, amelyik át tudta volna venni a munkástanács szerepét. A Hunyadi gimnázium munkástanácsának tagja volt Kardeván Jenő igazgató, Németh Károly helyettes és Szentgyörgyi Olga tanárnő. A Járási Szövetkezet munkástanácsában Horváth László, Hotz Lajos és Németh Károly tevékenykedett. Az asztalos kisipari termelőszövetkezet tagsága Baracskai Istvánt, Rédecsi Dezsőt és Tóth Kálmánt bízta meg ezzel a feladattal. A földműves-szövetkezetben háromtagú munkástanács alakult Ginczli József, Kiss Ottó és Koszonits Ferenc főkönyvelő részvételével, az elnök az utóbbi lett. A munkástanácsok szervezése a forradalom katonai veresége után is folytatódott. A csornai járási tanács munkástanácsának megalakítására vonatkozó utasítást Schlaffer Ferenc, Beró Ferenc és Bisztri János hozták Győrből. Itt november 11-én alakult meg a Balogh Sándor vezette munkástanács, melynek ekkor még csak öt tagja volt. Valamivel később a megyei tanács utasítására tizenegy főre emelték a járási tanács munkástanácsának létszámát. Az itteni munkástanács tagja volt Búzás Károly, Major Imre és Pongrácz Károly is.355 A csornai Munkástanács november 12-én alakult meg kilenc fővel. Titkára Major Imre volt. A tagsághoz tartozott Balogh Lajos, Búzás Károly, Horváth Ferenc, Lendvai István, Pongrácz Károly, Pödör Pál és Pölöskei Aladár. Egy megjegyzésből arra lehet következtetni, hogy volt egy községi munkástanács is, de erről csak annyit tudunk, hogy Imre János volt az elnöke.356 A november 4-e után a megfogyatkozott számú Járási Nemzeti Tanácsot a munkástanácsokból próbálták meg feltölteni Székelyék, így november 16-a után lett a tanács tagja Balogh Sándor, Koszonits Ferenc, Rauch Sándor és Rédecsi József. November 25-ére Győrbe hívták össze a megye munkástanácsainak küldöttgyűlését, hogy megalakítsák a megyei munkástanácsot. A városházán tartott ülésen részt vettek a szovjet városparancsnokság és az MSZMP küldöttei is. A küldöttek csalódásuknak adtak hangot, amiért a törvényerejű rendelet szűkre igyekszik szorítani a munkástanácsok jogkörét és lehetőséget ad a szakszervezetnek, hogy gyámkodjon a forradalom legfontosabb intézménye felett. Nemcsak a megyei munkástanács megalakítását határozták el, hanem egy öt pontból álló programot is elfogadtak. Felszólították a megye összes állami vállalatát és intézményét, hogy alakítsa meg saját munkástanácsát, a dolgozókat pedig, hogy december 10-ig válasszák újjá a szakszervezeti bizalmikat. Követelték, hogy a karhatalmat a munkástanácsok javaslatai alapján tisztítsák meg és egészítsék ki, végül felhívással fordultak az ifjúsághoz, hogy ne hagyja el az országot. A testület szervezeti felépítésének kidolgozására öt fős bizottságot választottak, amelyben Győrön, Sopronon és Mosonmagyaróváron kívül Csorna és Kapuvár munkásai is képviseltették magukat.357 A megtorlás a munkástanácsok tagjait is érintette. Major Imrét, Tárcsái Györgyöt és Rédecsi Józsefet is internálták. Koszonits Ferenc és Rédecsi József rendőri felügyelet alatt volt még két év múlva is. 355 ÁBTL. 3.1.9. V - 142099, GYMB., B. 798/1957/8.szám, Pongrácz Károly és társai pere. 356 ÁBTL 3.1.5. 0-18810/1.153. p. 357 Szakolczai Attila: 1956 Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. Győr, 2006. p. 96-98. 65
