Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
3. A forradalmi testületek és működésük
éjszakába nyúló munkát csak rendezett körülmények között lehet maradék nélkül teljesíteni. Munkánk lelkiismeretes elvégzésére hivatali eskünk is kötelez. Ismételten kérjük tehát a Községi Nemzeti Tanács Vezetőségét, tegye szívügyévé kérésünket, hogy Hunyadi János halálának 500. évfordulójának évében a „Hunyadi János”gimnázium tanárai lakásügyeik rendezésével érezhessék a társadalom megbecsülését”.2*4 Bár Székely nem írt róla visszaemlékezéseiben, de egy, a Hazánkban megjelent olvasói levél arra utal, hogy nem mindenki értett egyet a Székely vezette nemzeti tanáccsal. Hebenstreit Nándor cikke ezzel a mondattal zárult: „Még a mozgalomba sodródott, a vezetők körül sündörgő „öntevékeny” reakciósok csoportja sem tudott az ügyre foltot vetni, mert a bizottság szilárdan kezében tartotta a hatalmat és november 2-án, 3-án intézkedéseket tett a befurakodni készülő népellenes elemek eltávolítására”.2*5 Nemzetőrség A felfokozott hangulatban különösen fontos volt a rend és a vagyonbiztonság megőrzése. A nemzetőrség csornai megalakítására azért volt szükség, mert a korábbi rendfenntartó alakulat, a rendőrség feloszlott. Érdemes megjegyezni, hogy Győrben a nemzetőrség megalakítására irányuló kísérletek nem vezettek eredményre. Itt döntően a nemzeti tanács vezetését elfogadó rendőrség felügyelt a rendre.284 285 286 A forradalom során alakult nemzetőrség létrejöttének körülményeiről és működéséről leginkább a két szervező, Horváth György287 és Németh János288 perirataiból lehet tájékozódni. A fővárosi események hatására október 23-án a községi tanács utasította a munkahelyek vezetőit, hogy a fosztogatások megelőzése végett hozzanak létre éberségi őrségeket. Ők nemcsak a vállalatok belterületét ellenőrizték, hanem a község útjait és középületeit is szemmel tartották, valamint ha valami gyanúsat észleltek, akkor a tanácson vagy a rendőrségen kellett jelenteniük. A községi hangosbemondó közvetítésével 27-én a községházára hívták a forradalmi megmozdulások előtt megalakult éberségi őrségek tagjait. Azoknak kellett megkeresniük Székely Sándort, akiket már foglalkoztattak állami vagy szövetkezeti vállalatok biztonsági feladatra. A felhívásra megjelent mintegy ötven főt a határőrségtől Kesjár Mátyás őrnagy, a frissen megalakult Katonatanács elnöke és Szabó József főhadnagy, a járási pártbizottság részéről Bisztri János és Földesi János vb titkár, a forradalmi testületek részéről pedig Székely Sándor, Király László, Németh János és Ronge Vince fogadta. Kesjár közölte, hogy az éberségi őrség nemzetőrséggé fog alakulni, és a határőrökkel közösen lépnek szolgálatba. Katonai alakulatnak fognak minősülni, melyre a katonai szabályok lesznek érvényesek, azaz az ügyeletes tiszt parancsainak végre nem hajtása parancsmegtagadásnak fog minősülni. Kesjár ezután arra utasította a nemzetőrséget, hogy 284 Hunyadi János Gimnázium és Szakközépiskola irattára, 605/1956.SZ. 285 Volt-e vészbíráskodás Csornán? In: Hazánk, 1956. november 28. 286 Szakolczai Attila: 1956 Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. Győr, 2006. 53. p. 287 GyMSM GyL, GYMB., B. 171/1958/9. Horváth György és Tóth Sándor pere. 288 ÁBTL 3.1.9. V-143624p. 49-50. 53
