Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)

2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)

A nyugati segélyszállítmányból jutott a csornai kórháznak is. Ezt igazolja a soproni MEFESZ-hagyatékából fennmaradt kis cédula, melyen a következő szöveg olvasható: A csornai kórház részére 2 csomag Aureomycint260 átvettem X. 31-e (olvashatatlan aláírás).261 A segélyek kérdése még további kutatásokat igényel. Előbukkanhatnak még újabb adatok is, mint amilyen az evangélikus egyházközség közgyűlési jegyzőkönyvei között megtalált utalás, mely szerint az 1957. április 28-án tartott közgyűlés harmadik napirendi pontjában Hubert István lelkész a külföldi evangélikusoktól érkező segélyek ügyében tartott tájékoztatót.262 Hubert a szolgálati naplójában feljegyezte, hogy 1957. február 25-én 60 kg, március 2-án pedig 28 kg szeretetcsomag érkezett külföldről. A küldemények cipőt, csokoládét, ruhát és szappant tartalmaztak.263 A segítőkészségnek és a soproni-csornai kapcsolatok más példáit is ismerjük. Az egyik szállítmányt kísérő Grátzer Miklós, egykori soproni erdőmérnök hallgató a következőképpen emlékezett az események után fél évszázaddal: „Török Palival (földmérő egyetemi hallgató) a következő szállítmányt 30-án vittük, egy Rába teherautón... A csornai gépállomáson töltöttünk üzemanyagot, és itt ettünk meleg ételt először négy nap óta. Nagyon kedves, segítőkész volt mindenki".264 Fegyverszerzési törekvések Az országszerte fellángoló harcok miatt egyre többen követelték, hogy fegyverezzék fel a forradalom számára megbízható személyeket, illetve fegyverezzék le a bukásra ítélt rendszer kiszolgálóit. A csornai forradalom vezetői közül Németh János viselte a legmagasabb katonai rendfokozatot, így ő volt a legjobban tisztába azzal, hogy a szovjetek és az őket kiszolgáló kommunisták csak az erő nyelvén hajlandók tárgyalni. Németh követelte leghangosabban és legkitartóbban a forradalmi erők felfegyverzését, ezért peranyaga tartalmazza a legtöbb erre vonatkozó adatot.265 A forradalom kitörésének másnapján, Czinder György Csornára érkezésekor Szűcs őrnagyot behívatták a községházára. Megkérdezték tőle, hogy milyen állásponton van a határőrség, és már ekkor fegyvereket kértek. A határőrtisztek elzárkóztak a kérés teljesítésétől. Kesjár Mátyás azt mondta nekik, hogy ha a rend megvédésére szükség van fegyverre, akkor katonáival együtt majd rendet csinálnak. Ezután Kesjárék visszamentek a laktanyába, és jelezték a helyzetet a főparancsnokságnak. Kitartásra és a vérontás megakadályozására kaptak utasítást. A tiszti tanács elhatározta, hogy nem adnak ki fegyvert. A határőrségen kívül több helyről is megpróbáltak fegyvereket szerezni. A vadászokat már az első napokban a községi hangosbemondón át felszólították fegyvereik leadására. Azoknak, 260 Az Aureomycin fájdalomcsillapításra használt antibiotikum. 261 Ifj. Sarkady Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtára főigazgatójának szíves közlése. 262 Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközség közgyűlési jegyzőkönyv, Egyházközségi levéltár, Csorna 263 Lelkészi Szolgálati Napló a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközségben 1957. január 1-től. Egyházközségi levéltár, Csorna, p. 39-43. 264 Grátzer Miklós: ’56 Gyógyszerszállítmányok. In: Erdészeti Lapok, 2006. október p. 305-306. 265 ÁBTL 3.1.9. V-143624 48

Next

/
Thumbnails
Contents