Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
Egy értesülés szerint Pintér Józsefet, a községi tanács vb. elnökét Székely Sándor személyesen kereste Balfon.220 Pintér keresésére Hajtó is emlékezett a későbbiekben. Beszámol róla, hogy többek között Pintér József „volt tanácselnök bátyjának lakásán” is házkutatást tartottak Balfon, bár ő Székely helyett a nemzetőröket nevezte meg elkövetőként.221 Szembesítés A csornai forradalom egyik legérdekesebb eseménye zajlott november 3-án, szombaton. A Nagy János vezette ifjúsági bizottság már a forradalom első napjaitól követelte, hogy számoltassák el a pártállam helyi vezetőit. Székely a kérésnek csak közel egy héttel később tett eleget. Az egykori kultúrházban tartották a kihallgatást. A hangoshíradón is közzétett gyűlés kezdetére, este hat és nyolc óra körül, a terem zsúfolásig megtelt, mintegy négyszáz fő lehetett jelen a meghallgatáson.222 A kikérdezésekre a színpadon került sor, ahol ott volt Székely Sándor, Király László, Horváth György, Ginczli Jenő, Ginczli József, Túri Ferenc, néhány nemzetőr és határőr. Németh János, Ronge Vince és Herczeg Zoltán valamivel később, Hajtó kihallgatásakor értek oda. A szembesítést levezető Székely már az elején hangsúlyozta: nem bírósági tárgyalásról van szó, hiszen a bűnösség megállapítása és a felelősségre vonás a független bíróság hatáskörébe tartozik.223 Az elképzelések szerint bárki kérdezhetett, a funkcionáriusnak pedig válaszolnia kellett volna a jelen lévők kérdéseire. A tervek ellenére a meghallgatás hamarosan káoszba fulladt. Sokan bekiabáltak, néhányan pedig fenyegetően léptek fel.224 Még a szemtanúk sem tudták pontosan elmondani, hogy mi is zajlott ott valójában. Székely érezhette, hogy a tömeg indulatait csak nehezen lehet majd kordában tartani, ezért határőröket is odarendelt a jelenlévő nemzetőrök megerősítésére a tettlegesség elkerülése érdekében. Később úgy nyilatkozott, hogy mindaddig nyugodt hangnemben folyt a kihallgatás, amíg Ronge és Németh bele nem szóltak.225 A zárkájából a nagygyűlésre szállították a település korábbi párttitkárát, Hajtó Ferencet. Székely elmondatta vele az életrajzát, ami után állítólag a következő megjegyzést tette: „látjátok, ilyen buta embert küldtek a nyakunkra, aki tönkretette Csorna népét”. Székely felszólította a megjelenteket, hogy akinek sérelme van, az most előadhatja. Németh János volt az első hozzászóló, aki rögtön meg is adta az alaphangot. Gyilkosnak nevezte a párttitkárt, még ha nem is szó szerinti értelemben: „Öngyilkos, mert nem csak tőrrel lehet gyilkolni, hanem lehet lelket is gyilkolni’.’226 220 Volt-e ellenforradalom Csornán? In: Kisalföld, 1956. december 9. 221 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottság, Csorna községi pártbizottság személyekről írt információk, vélemények, 1957. július 30. 222 Király László szerint 500, Miltényi Ernőné szerint 5-600, Hajtó Ferenc szerint 6-700, Ginczli Jenő szerint 7-800 fő volt jelen. 223 Dr. Varga Iván (1938) visszaemlékezése, 2011. március 1. 224 Hajtó tanúvallomása szerint Ginczli József azzal kérkedett a teremben, hogy a pártbizottságon tudatosan elrontotta a fegyvereket, hogy azokat ne tudják használni a forradalmárok ellen. A színpadon azt mondta, hogy a kommunisták nyomorba döntötték a magyar népet, ezért le kell számolni velük. Antal Ferenc tanúvallomása szerint Ginczli Jenő hazaárulónak és csavargóknak nevezte a kommunistákat, Hajtót pedig tanulatlan, tökkelütött embernek nevezte, aki alkalmatlan a vezetésre. 225 ÁBTL 3.1.9. V-143624 48. p., Székely Sándor tanúvallomása 1958. február 19-én. 226 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p.23-26. p., Németh János vallomása 1958. február 22-én. 42
