Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
balfi otthonából, mert meglőtt egy gyermeket, de még nem vonták felelősségre.214 Kovács Gyula és Ledó Sándor letartóztatására nem találtam adatot, nevük a letartóztatási parancson kívül máshol nem szerepelt. Ennél többet tudunk Jandrasits Imre letartóztatásának okairól és körülményeiről. Az állambiztonságnál szolgáló Jandrasits, a kémelhárítás vonalán dolgozott a forradalom kitörése előtt. A nyugati határszél, Fertőszéplaktól Bősárkányig tartó körzetében az volt a feladatuk, hogy beépített emberek segítségével felderítsék és őrizetbe vegyék az embercsempészeket, a külföldi ügynököket, illetve megakadályozzák azok disszidálását. Az elfogottakat átadták az ÁVH vizsgálati osztályának. A rendszerváltás után elmondott visszaemlékezésében Jandrasits beszámolt egy kapuvári és egy rábcakapi vonatkozású ügyükről is, de elismerte, hogy három évig gyűjtött terhelő adatokat Szigethy Attila ellen is. Ezek miatt is úgy látta jónak, ha elrejtőzik a forradalom idején. Három fegyver társaságában apósa pajtájában próbálta átvészelni a csornai forradalmi napokat, de elfogták és őrizetbe vették. Mivel Jandrasits feleségének Székely Sándor volt a keresztapja, a forradalmi vezető próbálta védeni. Jandrasits vadászpuskáját Székely vette magához.215 Az őrizetbe vételekre vonatkozó szándékról a határőrség is tudott, és Kesjár, illetve Szabó József azzal bízta meg Szurovecz határőr hadnagyot, hogy legyen jelen a letartóztatásoknál, és akadályozza meg az esetleges tettlegességet. Németh János Pappné és Hegedűsné csornai lakosok őrizetbe vételét is szerette volna elérni, mivel állítólag ők is kínozták a politikai foglyokat, de erre nem került sor.216 Őrizetbe vették Németh József államvédelmis törzsőrmestert is. Németh ugyan Mosonmagyaróváron szolgált, de 26-án elterjedt, hogy tevőlegesen részt vett a sortűzben, melynek csornai áldozata is volt. Némethet vallomása szerint 29-én tartóztatták le, és a községi tanács nagytermében nyilvános tárgyaláson hallgatták ki. Az óvári gyilkosságok („itt van az óvári gyilkos ávós, aki Kovácsot Óváron agyonlőtte”) mellett a kitelepítésekben való felelősséggel is vádolták, és annyira ellene fordult a teremben lévők hangulata, hogy már az életben maradásról is lemondott.217 Németh Józsefet előbb a rendőrség pincéjébe, majd a járásbíróság börtönébe zárták. A csornai járásbíróság fogdájába került a bősárkányi Németh István államvédelmi hadnagy is, aki Mosonmagyaróváron teljesített szolgálatot.218 Hajtót a rendőrség fogdájába helyezték el, őrzéséről és védelméről egy határőr gondoskodott, míg a többieket az azóta lebontott, a mai kórház területén álló járásbírósági börtönbe zárták. Hajtóval szigorúbban bántak, de a többieknek nem szakadt meg a külvilággal való kapcsolata, mert a családjuk is látogathatta őket.219 Felvetődött, hogy a letartóztatottakat a laktanyában kellene őrizni, de Székely ragaszkodott a börtönhöz. 214 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 82-87., Kesjár Mátyás tanúvallomása Németh János perében. 215 Hangok az emlékek sűrűjéből. In: Kisalföld, 1995. október 21. 216 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 51-53., Szabó József vallomása 1958. február 13-án Németh János perében. 217 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli József és Ginczli Jenő pere. Németh József vallomása. 218 ÁBTL 3.1.5. 0-18810/2 p. 69-70. 219 Jandrasits Imréné (1934) visszaemlékezése, 2011. január 19. 41
