Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
rákosistáknak nevezte, majd azt mondta nekik, ha nem hívják őket szolgálattételre, akkor meg se jelenjenek a rendőrőrsön. A hangoshíradón közzétette a rendőrség tagjainak névsorát, és felhívta a lakosság figyelmét, hogy ha valakinek valamelyik rendőrre panasza van, jelezze azt a község új vezetőinél.178 Szabó József határőrtiszt vallomása179 szerint Kubinszkyné azt mondta neki, hogy Németh János és Ronge Vince házkutatást tartott Kubinszky István és Kovács Endre belügyi dolgozók lakásán. Az állomány lefegyverzésére október 29-én került sor.180 A rendőröknek le kellett adniuk szolgálati pisztolyaikat, melyeket aznap délelőtt szedett össze Németh János és Szabó József (7. kép) főhadnagy. Ketten kimentek a rendőrségre, ahol két határőr volt őrségben, az egyik Gere László, közismert labdarúgó volt Csornán. A Rédecsiné által átadott fegyvernyilvántartási kartonok alapján számbavették a fegyvereket és azokat, akik még addig nem adták le marokfegyverüket, behívatták. A beérkező Kovács Endrétől, Gángó Jánostól, Jandrasits Imrétől és Kubinszky István rendőrnyomozótól elvették a fegyvereiket, majd Németh János a folyosón figyelmeztette őket, hogy ne hagyják el lakásukat: “Tekintettel az ideges hangulatra, kérem Önöket, amennyire lehetséges, ne járkáljanak az utcán, mert saját érdekük és a község érdeke is ezt kívánjál’ - a letartóztatásuk ekkor még nem került szóba. Amikor a rendőrkapitányságon elvégezték a fegyverek ellenőrzését, akkor Németh és Szabó átmentek a gimnázium melletti rendőrőrsre, ahol a határőrtiszt a kartotékok segítségével itt is visszaszedte a fegyvereket. A Tarlukács Gyula őrsparancsnoktól, Kocsis Kálmán, Mészáros Miklós és Horváth László rendőröktől elvett pisztolyokat is átadták a szolgálatot teljesítő határőrnek, akit Szabó arra utasított, hogy vigye be azokat a határőrségre. A községi- és pártvezetők sorsa Sárosi János párttitkár még megpróbálta menteni a menthetőt, és együttműködési kézségét hangsúlyozta. Jelen volt a 27-én tartott nagygyűlésen is, de a fenyegetőző tömegből határőrök mentették ki. A Nemzeti Tanács arra kérte, hogy maradjon a lakásán, de ő 28-án csak a feleségét küldte Tatára.181 A népgyűlés után még felajánlotta Székelynek, hogy dolgozzanak együtt, de elutasító választ kapott.182 183 Aznap még Czinder Györgyöt is felkereste, hiszen a tőle elkobzott házban lakott. Amikor arról érdeklődött, hogy mennyi ideig maradhat ott, akkor Czinder a következőt felelte neki: „Nézze Sárosi úr! Amikor engem deportáltatott, akkor nekem huszonnégy órát adott, hogy hagyjam el azt a házat, amit apám épített. Én önnek egy hónapot adok, de ha ez sem lenne elég, akkor egy szobát adok, ahol meghúzhatja magát, csak hogy érezze a kettőnk közötti különbségetT83 Horváth György tanúvallomása szerint Sárosi még 30-án is Csornán tartózkodott, mert a tanácsház előtt 60-70 ember 178 ÁBTL 3.1.5.0-18810/1. 153. és löl.p. ill. 0-18810/2. 293. p. 179 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 51-53., Szabó József vallomása 1958. február 13-án Németh János perében. 180 1956 kézikönyve - kronológia. Budapest: 1956-os Intézet, 1996. 144. p. 181 Tóth István: Forradalmi napok Csornán, 1956-ban. In: Győr-Sopron megyeiek emlékeznek az 1956-os forradalomra. Budapest: Zrínyi K„ 1991. 72. p. 182 Székely Sándor visszaemlékezése, 2002. 183 Herczeg Zoltán visszaemlékezése, 1992. 36
