Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
és a testvérharc szörnyűségeire, a megosztott és háborúval sújtott Korea példájára figyelmeztetett. Bóna ugyanakkor fölszólította a nemzeti tanácsot, hogy forduljon az ENSZ-hez, hogy az biztosítsa a rendet Magyarországon, és felügyelete alatt tartsanak szabad választásokat.162 Bóna az 1956-os forradalom győri eseményeiben való aktív részvétele miatt a győri értelmiségi per fővádlottja lett, és 1957. március 15-től 1959. április 4-ig letartóztatásban volt.163 Az október 26-án este elhatározott nagygyűlést a terveknek megfelelően, október 27- én szombaton tartották meg. A hangosítókon és dobszóval is hirdetett gyűlést fél tízkor kezdék volna, de Székely Sándor győri tanácskozásról való visszaérkezéséig nem nyitották meg. Tizenegy órára a főteret megtöltötte a hozzávetőleg ezerfős tömeg. A nagygyűlésen részt vettek a határőrség, a párt és a tanácsok képviselői is. A népgyűlésnek előre elgondolt forgatókönyve volt. A Himnusz eléneklése után az emelvényről a gyűlést levezető Székely Sándor beszélt az egybegyűltekhez. Székely elmondta, hogy letűnt a népellenes rendszer, ezért új vezetőket kell választani. Beszámolt a győri hírekről, és bejelentette, hogy a Győri Nemzeti Tanács utasítására munkás, paraszt, értelmiségi, katona és a közigazgatásban dolgozó emberekből nemzeti tanácsot kell alakítani a közrend fenntartása érdekében. Beszédében a nyugalom megőrzésére kérte a megjelenteket: „ kértem, hogy a továbbiakban is őrizzék meg azt a tiszteletreméltó „másságot”, mely 1000 éven át biztosította hazánk függetlenségét, soha nem bocsátotta áruba, önös érdekből ajándékba. Ezt a „másságot” úgy hívják hazaszeretet, nemzetvédelem, ami bízva a forradalom győzelmében, többé nem lehet prédája egyetlen megszállónak”. A nyugalom fenntartására nagy szükség volt, mert már rémhírek is felreppentek. A bizonytalanságot fokozta, hogy a Szabad Győr Rádió lekapcsolta a fővárosból sugárzott Magyar Rádiót, így vidéken nem tudhatták mi a helyzet az országban.164 Október 28- án délelőtt a Szabad Győr Rádió165 munkatársa küldött tudósítást Sopronból, melyben beszámolt arról a csornaiak által terjesztett alaptalan híresztelésről, hogy „Sopronban idegen alakulatok állomásoznak”.166 Székely beszéde után Borsodi Ottó elszavalta a Nemzeti dalt,167 majd a határőrség nevében Kesjár Mátyás is szót kapott. Felszólalásában megismételte, hogy egyetértenek a dolgozók jogos követeléseivel, de óva intik a rendet megzavarni szándékozókat. Kijelentette, hogy az alakulat soha nem lő a lakosságra, a sorállományt pedig a Nemzeti Bizottság alárendeltségébe helyezték. Egy fiatalember különböző követeléseket tartalmazó cédulát vitt oda Kesjárnak, amin szerepelt mások mellett a Kossuth-címer hivatalossá tétele, Budapest megsegítése és 162 Szakolczai Attila: 1956 Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. Győr, 2006. 46. p. 163 Bendes Ferenc - Németh László: „Ha engem üldöztek...”. Budapest: Mécs László Lap- és Könyvkiadó, 1991. p. 100-107. 164 Lelkészi Napló a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközségben az 1956 évről. Egyházközségi levéltár, Csorna, 123. p 165 A győri rádió október 23-tól szüneteltette adásait, majd 26-án délután három órától november 4-ig a forradalom szolgálatában működött. 166 A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23 . - november 9. Budapest: Századvég és a Nyilvánosság Klub, 1989. 150. p. 167 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli József pere. Ginczli József 1957. október 24-én tartott nyilvános tárgyalásán azt mondta, hogy Székely először őt kérte fel a szavalatra, mivel színjátszó volt. 33
