Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
2. Forradalmi napok Csornán (október 26. - november 3.)
eljárni.128 Ezután a községben közismert és népszerű Szabó főhadnagy is nyugtatta az embereket, és többek között ezt mondta: „Kedves polgártársak! Ismernek nagyon jól. Szeretem magukat, szeretem a munkámat. Mindent elkövettem, hogy meggyógyítsam a lovaikat. Kérem, nem a feleségeiknek kell etetni az állatokat, hanem maguknak. Kérem, menjenek haza.” Ekkor valaki elkiáltotta magát a tömegben: „Emberek, nem lesz semmi baj, mert itt van a lóisteni”, s ezután a tömeg hamarosan szétoszlott.129 A tömeg bizalmát azzal is megnyerték, hogy elhatározták nemzeti színű szalagok beszerzését, hogy azokból karszalagokat készítsenek.130 Sárosi és Székely arra kérte a tiszteket, hogy az öttagú bizottság által megszövegezett, és a tömeg által elfogadott, írásba foglalt pontokat juttassák el a határőrség útján a kormányhoz.131 Mivel a pártbizottságnak már nem működött a telefonos összeköttetése, a követeléseket a tömeg kívánságára Székely Sándor és Király László a kormányhoz való továbbítás céljából a határőr laktanyába vitte.132 A forradalom első napjának egyik legjelentősebb eseménysorozata volt a diktatúra jelképeinek megsemmisítése. A délelőtt folyamán már hullottak a vörös csillagok a középületekről és az üzemekről. Az üzletek címereit - már amit nem vertek le - lemeszelték vagy leragasztották, hogy a tömeg ne verje szét a cégtáblákat. A hadkiegészítő parancsnokáról a következőt jegyezték fel: „Amikor egypár suhanc elment a Kieghez133 a címer levétele miatt nagy hanggal kijelentette, hogy alig várja már a címer levételét”.134A Palotasoron épült járási könyvtár meredek ívű kupolájára szerelt, kivilágítható vörös csillag leszerelését az úttestesten álló tömeg ujjongva fogadta, jóllehet kis híján közéjük esett a gyűlölt jelkép. A Magyar Nemzeti Bank helyi fiókja előtt lévő csillagot egy későbbi vallomás szerint a gépállomás dolgozói hegesztővel vették le.135 A laktanya parancsnokától délután maga Székely követelte, hogy a határőrség katonái sapkájukról távolítsák el a vörös csillagot.136 A kereskedősegédek rolóhúzóval, a parasztlegények vonyogóval tépték le a diktatúrára emlékeztető utcanév táblákat. Erre a sorsra jutott több Sztálin és a Vöröshadsereget jelölő tábla is. A település határában lévő táblákat, melyeket a Csorna termelőszövetkezeti községi címe odaítélésekor állítottak, szintén kidöntötték és szekéren bevonszolták a főtérre.137 Többen végigjárták az üzlet- és hivatali helyiségeket, ahonnét összeszedték a vörös zászlókat és a csillagokat, majd megsemmisítették azokat.138 A kultúrcikk üzletben összetörték Lenin, Sztálin és Rákosi 128 ÁBTL 3.1.9. V-143624 p. 82-87. Kesjár Mátyás tanúvallomása Németh József perében. 129 Szabó József (1912-2007) visszaemlékezése, 2006. november 25. 130 Mivel nem találtak egyben nemzeti színű szalagokat, ezért külön varrták össze azokat piros, fehér és zöld szalagokból. A határőrséghez egy hadnagy vitte át az elkészült karszalagokat. 131 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli József pere. 132 ÁBTL 3.1.9. V-143624 91. p. 133 A hadkiegészítő hivatal a járási tanácson belül, a mai premontrei rendház, illetve a múzeum épületében volt. 134 GyMSM GyL, XXXV. 423., 6.f.6. fcs. 4. ö.e., az MSZMP Csornai Járási Bizottsága iratai, titkári iratok (1957), 1957. február 4-én érkezett levél a járási elnöktől 135 GyMSM GyL, GYMB., B. 1022/1957/4. Ginczli Jenő pere. 136 Drámai összecsapások a bíróság előtt. In: Kisalföld, 1957. április 21. 137 Kristófné Farkas Erzsébet (1942) visszaemlékezése, 2011. április 16. 138 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottság, Csorna községi pártbizottság személyekről írt információk, vélemények, Hajtó Ferenc levele 1959. március 18-án 29
