Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
1. A forradalom előszobája
voltak a vitái, melyeken a jelenlévők egyre gyakrabban adtak hangot nemtetszésüknek, ha a hatalom képviselője szólalt fel. A kemény, kritikus felszólalások - az egypártrendszer és a szovjet katonai jelenlét kivételével - az ország minden lényeges problémáját érintették. A Petőfi Kör mintájára Csornán is megalakult az érdeklődő fiatalságot tömörítő Petőfi- iskola a DISZ felügyeletével. A két rendezvényen hamarosan hatvanan vettek részt. A közvetlen hangú előadásokat diavetítések színesítették. A szellem Csornán is kiszabadult a palackból; a megyei sajtó már 1955 végén a csornai fiatalok nagypolitikai érdeklődéséről számolt be, bár ekkor még azt gondolták, hogy kordában lehet őket tartani. „Esténként a csornai DISZ-szervezet helyisége a fiatalok vitáitól hangos. Beavatlan idegen azt gondolná, hogy veszekednek, pedig távolról sem ez a helyzet. Csorna fiataljainak színe-java, többségükben dolgozó parasztok fiai, fontos politikai kérdésekről vitatkoznak”.58 A forradalom idején Varga Lajos volt a járási DISZ titkár. Összességében az országos folyamatok érvényesültek Csornán is. A Nagy Imre miniszterelnökségét követő visszarendeződés kezdetén többé-kevésbé tolerálták az ellenzéki hangok megjelenését, mert azt gondolták a pártvezetők, hogy ezzel kiengedik a gőzt, de inkább csak felerősödtek a kritikus hangok. Mire észbe kaptak, arra már az egész országban nyíltan politizáltak az emberek, a fiatalok jelentős tömegei pedig szembefordultak a párttal. Csornán is DISZ-fiatalok álltak elsőként az október 26-i tüntetés élére. Az eseményeket értékelve Hajtó Ferenc községi párttitkár később azt fájlalta a legjobban, hogy lefogásában egykori DISZ-tagok vettek részt, akik időnként fegyvereikkel taszigálták ide-oda.59 A fiatal értelmiség számára a járási könyvtárban rendeztek mind több színvonalas programot. A könyvtár 1956-ra szellemi műhelyként kezdett működni, pedig a kezdetek sem voltak sokkal korábban. Az 1950-ben 350 kötettel megnyílt csornai népkönyvtár 1952-ben is csak 550 kötettel várta az év során beiratkozott 42 olvasót.60 Országszerte 1953. január elsején kezdték meg működésüket a megyei és a járási könyvtárak. Ahol olyan jól működő városi könyvtárak működtek, mint például Győrben és Sopronban szakemberekkel töltötték be a megnövekedett feladatok ellátásához szükséges új álláshelyeket. Csornán a tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt az országosnál fél évvel később, július elsejétől várta látogatóit a járási könyvtár. Első vezetőjét szakmai alkalmatlanság és fegyelmi vétségek - pl. eladta a téli tüzelőt - miatt 1954-ben leváltották. Helyébe a mosonmagyaróvári könyvtár helyettes vezetőjét Hebenstreit (1957 óta Heltai) Nándort nevezték ki. Az új, agilis, jó szervező hírében álló könyvtárvezető viszonylag szabad kezet kapott. Különféle akciókkal sikerült néhány hónap alatt az olvasók számát és a könyvtár állományát jelentősen növelni. A könyvtárvezető indítványára már az 1955/56-os kulturális évadra előadásokat, hangversenyeket, kiállításokat, író-olvasó találkozókat szerveztek. A végzős középiskolai diákoknak könyvtárhasználati órákat tartottak, amelyeknek felsőfokú tanulmányaik során nagy hasznát vették. Mindezzel a bolgár csitaliscsékat tekintették példának, egyúttal folytatták a rábaközi hagyományokat, ahol a társaskörök egyúttal könyvtárként működtek. 58 A csornai Petőfi-iskola a fiatalok hazafias nevelését szolgálja. In: GySMH, 1955. december 30. 59 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottság titkári iratok, 1957. július 14. 60 Szabó József: Csorna könyv- és könyvtárkultúrája, kézirat, 1978. p. 29-32. 14
