Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
1. A forradalom előszobája
A szövetkezetesítés eredményei komolyan növelték a helyi pártvezetők tekintélyét a pártközpontban. Sárosi helyzete nagyon megerősödött. Még Kéri József megyei ügyésszel53 is összeütközésbe került, aki pedig - bár büntetésből helyezték Győrbe - hamar az ország egyik legjobban működő ügyészségévé tette a megyei ügyészséget s jó személyes kapcsolatokat alakított ki a rendőrség vezetőivel.54 A sikeres téeszesítéssel volt összefüggésben Hegedűs András miniszterelnök 1956. március 25-i csornai látogatása. A szilsárkányi származású kormányfő volt a díszvendége annak az ünnepségnek, amit Csorna termelőszövetkezeti községgé történő avatása tiszteletére rendeztek. A község határában díszkapu fogadta a politikust és kíséretét, „ Üdvözöljük Csorna termelőszövetkezeti község vendégeit” felirattal. A díszemelvény előtt többezres - a beszámoló szerint nyolcezer fős - tömeg hallgatta a felszólalókat: Sárosi Jánost, a Csornai Járási Pártbizottság első titkárát, Mók Ferenc markotabödögei termelőszövetkezeti elnököt, Boda Istvánt, a csornai Búzakalász elnökét, majd Hegedűs Andrást. (1. kép) A hosszú beszéd minden lényeges kül- és belpolitikai fejleményre kitért, egészen reális képet adott a népgazdaság problémáiról. A beszéd után a politikusok és a mezőgazdasági szakemberek a járási tanács nagytermében tanácskoztak, míg az érdeklődők a kultúrházban szórakozhattak.55 A virágvasárnap délelőtt tíz órakor kezdődő politikai nagygyűlésről így emlékezett Hubert István lelkész: „Kemény, szeles idő.... Kevesen voltak, mert Csorna község szociális falu lett s ma van az ünnepélyes kikiáltása ami miatt egyeseknek már 9 óra előtt el kellett mennie munkahelyére (pl. pedagógusok, orvosok, áll.szektoriak általában).”56 1957 őszén a csornai „ellenforradalom” okait elemezve megállapították, hogy a pártvezetés számos, súlyos hibát követett el, de ezek elsősorban a tsz fejlesztésnél történtek, ami az MDP helytelen parasztpolitikájából fakadt. „Csorna termelőszövetkezeti községgé való fejlesztése jónéhány becsületes, de a tsz-be belépni nem hajlandó középparasztnak durva és törvénytelen kényszerítése volt az ára. ...a megbántott, elkeseredett emberek és hozzátartozóik elsősorban e helytelen politika helyi végrehajtóit és jelen esetben túlhajtóit ítélték meg a legszigorúbban”.57 A fiatal értelmiség útkeresései Nagy Imre miniszterelnöksége alatt alakult meg a fiatal fővárosi értelmiségieket tömörítő Petőfi Kör. Az egyre kritikusabb hangot megütő szervezők vitorlájából úgy próbálták meg kifogni a szelet, hogy 1955 tavaszán a Dolgozó Ifjúság Szövetsége hatáskörébe utalták az eredetileg Bessenyei Körnek nevezett értelmiségi vitaklubot. A Petőfi Kör hamarosan a sztálinista diktatúra bírálatának legfontosabb nyilvános fóruma lett. Rendkívül népszerűek 53 Kéri József 1924-ben született Lajosmizsén. Részt vett a MADISZ-mozgalomban. 1948-tól tagja az MDP-nek. 1953 januárjától a Minisztertanácsnál Kiss Károly személyi titkára. Nagy Imre első kormánya idején a miniszterelnökség adminisztratív csoportvezetője, egyben a Minisztertanács pártszervezetének titkára volt. Nagy Imre leváltása után minden minisztertanácsi funkciójából leváltották, és a Győri Megyei Ügyészség vezetésével bízták meg. Sárosi mellett több konfliktusa volt annak ugyancsak magas funkciót betöltő feleségével is. 54 Szakolczai Attila: 1956 Forradalom és szabadságharc Győr-Sopron megyében. Győr, 2006. 8. p. 55 Ünnepi nagygyűlés Csornán. In: GySMH, 1956. március 27. 56 Lelkészi Napló a Csorna-Kapuvári Evangélikus Egyházközségben az 1956 évről. Egyházközségi levéltár, Csorna, 3. p. 57 A jó politika - s egy megvalósítója. In: Kisalföld, 1957. szeptember 18. 13
