Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
Hebenstreit Nándor könyvtárvezető 1957 elején is azon törte a fejét, hogy a felajánlott állásajánlatok közül melyiket válassza. Végül Sopron mellett döntött, mert ott lakást is ígértek. Már el is küldték kikérőjét, amikor májusban váratlanul, az ellenforradalom támogatása miatt megtagadták a könyvtárvezető egyetemi jelentkezésének támogatását. Felhívta a vb-titkárt, aki javasolta, hogy azonnal mondjon fel, mert az elnöki titkárnő a szomszéd helyiségben most gépeli a fegyelmivel történő eltávolítását elrendelő határozatot. Az ország másik végén állást ígértek neki, de azonnal elzárkóztak, amint megkapták volt munkahelye „jellemzését”: ellenforradalmár. Hebenstreit 1957 áprilisában távozott Csornáról.638 A segélyszállítmányoknál jelentős szerepet játszó Kocsis Lászlót elbocsátották a gépállomásról, pedig mindent utasításra tett.639 Borsodi Ottó továbbtanulásának megakadályozásáról már szóltunk, de így járt a nyugdíj áztatott Bársony Kálmán fia is, aki 1957-ben az állatorvosi egyetemre jelentkezett volna, de a gimnáziumból nem küldték tovább jelentkezési lapját.640 Herczeg Zoltán rövid ideig Németh Jánossal visszament Petőházára dolgozni, majd szintén együtt bujkáltak Perlaky Géza balatoni szőlőjében. Herczeg hamarosan hazajött, és pár napos marcaltői és budapesti bujkálás után 1957 márciustól 1960 áprilisáig Kossuth utcai házukban rejtőzködött. A rendőrség bár már kereste munkahelyén és lakásán is, nem sejtette, hogy Csornán van, pedig egy rendőrségen dolgozó ismerősüknek köszönhetően 1957. július 9-én érvényesítette a személyi igazolványát a csornai rendőrségen.641 Németh János elfogása után őt is komolyabban kezdték keresni. 1958. március 21-én nyitották meg körözési dossziéját, mert csak annyit sejtettek, hogy az országban van, és Csornán élő feleségével tarthatja a kapcsolatot, aki a rendőrség információi szerint több alkalommal adott fel férje által írt leveleket petőházi személyeknek. 1958. május 15-én országos nyílt körözést rendeltek el Herczeg elfogására, és ennek során a következő személyleírást adták ki: „Kb.178 cm magas jó fizikumú, keskeny szájú vékony stuccolt bajuszú személy. Sima hátrafésült fekete haja van, erős fekete szemöldöke. Gyors, lapos menésű. Különösebb ismertető jele nincs” Ezen idő alatt családja folyamatos hatósági zaklatásnak, házkutatásoknak volt kitéve. A rendőrök éjjelente rendszeresen megjelentek a házban, nejét állandóan követték, hátha rájönnek, hogy ki a közvetítő az asszony és a férfi között. Herczegnét többször is beidézték a rendőrségre, és hol egy hideg szobában próbálták megtörni, hol nagykabátban egy felfűtött kályha mellé ültették. Felesége kötények varrásából tartotta fenn a családot, amit a házat el nem hagyó férje szabott ki. A házat azért sem hagyhatta el, mert a porta az egyik termelőszövetkezet telephelye is volt, és állandó mozgás volt az udvaron. Amikor felső tagozatos fiától akarták megtudni az iskolában, hogy hol van az apja, akkor ő mindig azt mondta, hogy megették a tehenek.642 638 Heltai Nándor (1930) visszaemlékezése, 2012. január 2. 639 Kocsis László (1919) visszaemlékezése, 2006. október 21. 640 Bársony Kálmán (1938) visszaemlékezése, 2011. szeptember 3. 641 A rendőrségen később úgy tudták, hogy figyelmetlenségükben nem vették észre Herczeget a személyi okmány érvényesítése közben a rendőrség épületében, de Herczeg nem járt ott, hanem ahogy felesége elmondta, egy ismerősük vállalta az okmány érvényesítését. 642 Herczeg Zoltánná (sz. Gulyás Ágnes, 1926) visszaemlékezése, 2011. július 29. 122
