Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
7. Megtorlás és konszolidáció
demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntettéért Székely Sándort életfogytig tartó börtönre ítélték.607 Másnap a budapesti Markó utcába, majd a Kozma utcai fogházba szállították, ahol a Nagy Imre börtöne feletti cellában helyezték el. Októberben tartották a másodfokú tárgyalást, de védője javaslatára nem élt a fellebbezés lehetőségével a Legfelsőbb Bíróság előtt. Ezután Vácra szállították, ahol egy év zárka után a börtön építő részlegében dolgozott. Kis idő múlva a karbantartó részleg vezetője lett. A felújítási munkák befejezése után visszaszállították a Kozma utcába, ahonnan az 1963. évi 4. törvény l.§ alapján végrehajtási kegyelmet nyert, így 1963. március 28-án amnesztiával szabadult.608 1963. május 2-től november 23-ig még rendőri felügyelet alatt állt, és hosszú évekig megfigyelték. 1965. január 19-én alapnyilvántartásba609 sorolták.610 Székely szabadulása után a KPM Közúti Igazgatóság központi szakaszmérnökeként helyezkedett el, és nyugdíjazásáig itt dolgozott belső ellenőrként. 2005-ben hunyt el Ménfőcsanakon. Végakaratának megfelelően hamvait a jutási repülőtéren szórták szét. Ritkán esik szó arról, hogy mi történt az elítéltek családjaival a férj, apa bebörtönzése után. Székely Sándornak letartóztatása idején három kiskorú gyermeke volt, a legkisebb Árpád nevű fia 1956. augusztus l-jén született. Felesége, Kovács Anna egyedül maradt a gyerekekkel, és férje tevékenysége miatt munkahelyéről is elbocsátották. A gyerekek óvodába sem járhattak, és a börtön rácsain át csak ritkán láthatták édesapjukat. A magára maradt asszonynak azt is tűrnie kellett, hogy a rokonok, ismerősök átmentek az utca túloldalára, mikor meglátták őket. A gyerekek már apjuk szabadulása után sem tanulhattak ott tovább, ahol szeretettek volna. A család számtalan rossz emléket őriz arról, hogy mennyi megvetést és megkülönböztetést kellett elviselniük a családfő ’56-os tevékenysége miatt, de számtalan ember próbált nekik segíteni, akár ismeretlenül is, hogy könnyebb legyen életük azokban a nehéz időkben.611 A perbe fogott többi forradalmár hányattatásai Hegedűs András egykori miniszterelnök 1958-ban érkezett haza kényszerű moszkvai emigrációjából. A Szabad Európa Rádió az 1980-as évek elején készített vele riportsorozatot, mely szerkesztve 1985-ben Ausztriában jelent meg először. Hegedűs a vidéki megtorlást nem látta olyan kiterjedtnek és vérengzőnek, mint a budapestit. „Én úgy éreztem, hogy a felkelés óta eltelt két évben nemcsak a rémes 1952-höz, de ötvenhathoz képest is sok pozitív változás történt. Rögtön utazni kezdtem az országban. Természetesen hazamentem a 607 A Magyar Népköztársaság nevében! In: Kisalföld, 1957. április 25. 608 Székely Sándor visszaemlékezése, 1996. 609 Az állambiztonsági nyilvántartásban az ún. alapnyilvántartásba kerültek mindazok, akik a fennálló társadalmi rendszer ellen bármilyen tevékenységet kifejtettek, vagy a rendszerrel szembeni ellenséges viszonyuk feltételezhető volt. Itt tartották nyilván például az államellenes bűncselekmények elkövetőit, az ellenzéki csoportosulások szervezőit és hangadóit, a rendszerellenes vallási mozgalmak vezetőit, az ellenséges emigráns szervezetek tagjait, az 1956-os forradalom tevékeny résztvevőit, de az 1945 előtti államigazgatás vezető tisztségviselőit is. 610 ÁBTLV- 141537 p. 6-12. 611 Kassainé Székely Rita visszaemlékezése, 2011. február 28. 115
