Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
A községi vb-k újjászervezését a csornai járási tanács részéről Búzás Károly, Major Imre, Schlaffer Ferenc és Pongrácz Károly irányította és felügyelte, de alkalmanként elkísérte őket Barkóczi László és Lendvai István is. Székely Sándor is járt hat településen. Tevékenységük során igyekeztek a kommunistákat kiszűrni, a nemzeti bizottságok tagjait pedig átmenteni az újjáalakítandó vb-be, ezért a községi vb-k még a következő év januárjáig a forradalom bázisainak bizonyultak falun. A forradalom bukása Csornán Székely november 27-én látszólag elfogadta, hogy nem tarthatja meg egyszerre a nemzeti bizottság elnöki és a járási végrehajtó bizottság elnöki tisztét. Pár nappal később mégis úgy döntött, hogy megtartja a vb elnöki posztját is. Székely tervét támogatta a járási tanács munkástanácsa is, melynek küldöttsége november 30-án azért utazott Győrbe, hogy elérjék Székely megerősítését elnöki tisztségében. Mivel Markóék erre ekkor sem voltak hajlandóak, Székely népgyűlést hívott össze Csornára, amelyre meghívta a járás községeinek, a megyei munkástanácsnak és a győri vagongyárnak a képviselőit is. A nagygyűlésre az egész járást mozgósították. Telefonon kiüzentek a községi vb-hez, a gépállomásoktól és a tsz-ektől pedig azt kérték, hogy szállítsák be az embereket Csornára. A rendőrség és a határőrség a pártbizottsággal együttműködve sikertelenül próbálta meg röplapokkal és útlezárásokkal ellehetetleníteni a gyűlést.552 December 6-án553 a kultúrházi nagygyűlésen részt vett a győri megyei munkástanács küldöttsége is. A harckocsik által körülzárt épület belsejében lezajlott megbeszélések egyik fő témája az volt, hogy ki legyen a járási tanács elnöke. A résztvevők egyhangúlag Székelyt akarták, de Körmendi Dénes az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának elnöke felvetette, hogy ez ellentétes a tanács-törvénnyel. Erre Szőke Antal indulatosan kijelentette, ha nem Székely lesz a járási tanács vb elnöke, intézkedni fog, hogy a téglagyár addig sztrájkoljon, amíg Székely kinevezését el nem érik.554 Székely csak annyit mond, hogy elköszönt a Munkástanácsok képviselőitől.555 A másnapra tervezett gyűlést már nem tartották meg - pedig Székely a beszédét is megírta -, de a felvonulók tervezett jelszavai közismertek voltak: Le a Kádár-kormányt!, Nem tűrjük az MSZMP szervezését!.556 A decemberi nagygyűlés idején teherautókról olyan rendszerellenes verseket szórtak szét Csornán, melyek egy lapon voltak és írógéppel íródtak.557 A szerzők nem voltak feltüntetve, és a szövegezésük, illetve tördelésük is egy kissé eltér a ma ismert változatoktól. 552 ÁBTL. 3.1.9. V - 142099, GYMB., B. 798/1957/8.szám, Pongrácz Károly és társai pere. 553 Az aznapi Kisalföldben ismertették a kormány december 4-i határozatát a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű szervek azonnali hatályú megszüntetéséről. A nagygyűlés idejét Székely hatodikára teszi, de Hubert István naplója hetedike, pénteknél említi a következőket: "Kultúrházban nagygyűlés volt - mikrofon egyik mondatával hívogatott, másikkal küldözgetett...!!!?!!!" 554 GyMSM GyL, GYMB., B. 1210/1957/4. Szőke Antal pere. Gángó János vallomása. 555 Székely Sándor visszaemlékezése, 2002. 556 GyMSM GyL, MSZMP Csorna Járási Bizottsága, Titkári iratok, 1957. január 12.-1958. május 22. 557 ÁBTL 3.1.9. V-142099 p. 74-75. A verseket tartalmazó lap Búzás Károly nyomozati anyagában maradt fenn. Búzást 1957. április 26-án állították elő a csornai rendőrkapitányságon. A motozás alatt a papírtól észrevétlenül a fogdaparancsnoki szobában próbált megszabadulni, de Németh László rendőrhadnagy később megtalálta. 101
