Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején - Kisalföldi Szemle 4/2. (Győr, 2012)
6. Bizonytalan hetek
A választást Tóth István vezette le, aki elmondta, hogy a többi járáshoz hasonlóan itt is úgy szervezik át a vb-t, hogy a járási tanács munkástanácsa és a nemzeti bizottság tagjai szavaznak a járási tanács végrehajtóbizottságának tagjai felett. Aki bizalmat kap, az marad, aki nem, távozik. Ezután a régi vb tagjait kiküldték a teremből, és Tóth felolvasta a régi vb tagjainak névsorát, akiket a nemzeti, illetve a munkástanács tagjai bíráltak meg olyképpen, hogy ki felel meg az új vb-ben és ki nem. így a korábbi tagok közül egyedül csak Schlaffer maradt meg, akihez Balogh Sándor, a munkástanács elnöke ragaszkodott. A többi tagot leváltották, és helyettük Székely Sándor és a munkástanács által javasolt személyeket választottak meg, és csupán egy helyet hagytak meg Tóth István javaslatára a párt számára, amit Beró Ferenc korábbi elnökhelyettes töltött be. Másnap, 21-én összeült az újonnan megválasztott vb, és maguk között elosztották a feladatköröket. Az új vb mindössze két szavazatkülönbséggel Székely Sándort választotta a végrehajtó bizottság elnökévé Schlaffer Ferenccel szemben, így Székely lett a járási tanács vb elnöke, helyettese pedig a korábbi elnök Schlaffer Ferenc. Székely újabb vezető pozíciója ellen élesen tiltakozott az MSZMP egyre jobban megerősödő megyei vezetősége, elsősorban Sárosi János, aki felelősségre vonta Csornán Schlaffert gyáva, elvtelen és megalkuvó magatartása miatt. De nem értett ezzel egyet a megyei tanács sem, ők ugyanis igyekeztek a végrehajtó bizottságokat a régi elnök meghagyásával újjászervezni, részint a folytonosság megtartása, részint a törvényesség megőrzése miatt, a csornai történések pedig túlontúl kiélezték a helyzetet. Ez volt az oka a győriek következő kiszállásának, november 27-én, melyet most személyesen Markó Gyula megyei vb elnök vezetett. Markó és Berger hasztalanul próbálták rávenni Székely Sándort, hogy mondjon le az elnöki tisztségről, és maradjon csak vb tag. Székely Sándor Markóék reálpolitikai érvelésével szemben a demokráciára, a nép akaratára hivatkozott, de látszólag belenyugodott abba, hogy nem lehet egyszerre a nemzeti bizottság elnöke és a csornai járási vb elnöke is. Közben azért próbált munkát is végezni a járási tanács, melynek pénzügyi osztálya november végén 170000 forintot utalt ki állami hozzájárulás címén a járás községei számára. Az összeget az iskola fenntartására és takarmányvásárlásra fordították. A kiutalt pénzből Csorna százezer, Bágyogszovát tizenötezer, míg Szany húszezer forintot kapott.546 A megyei tanács az újjászervezés után arra utasította a járási tanácsot, hogy a járási vb-hez hasonlóan a községekben is át kell szervezni a végrehajtó bizottságokat a november 13-i megyei vb határozat értelmében. Székelyék erre hivatkozva547 kezdték meg a községi vb-ket úgy átszervezni, hogy azokból kihagyták a kommunistákat. A községi tanácsok újjászervezésére Székely és Schlaffer a járási tanács dolgozóiból csoportokat alkottak, akiket szétküldtek a községekbe a vb újjászervezések lebonyolítására. 546 Hírek rovat In: Kisalföld, 1956. november 30. 547 A november 13-i határozat első pontja kimondja: „A járási tanács vb. azon tagjai, akikkel a vb. többi tagjai, illetve a munkástanács nem hajlandó együttműködni, a végrehajtóbizottság működésében nem vehetnek részt!’ A határozat azt is közli, hogy így kell eljárni a községi vb-k esetében is. 99
