Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Szalai Attila: Az 1947-es győri "kékcédulás" választások
megvalósíthatatlan dolgokat hirdetnek. Az új országgyűlés legfontosabb feladatának a hároméves terv megvalósítását és az államháztartás egyensúlyának biztosítását tartotta.131 Augusztus végén a helyi sajtóban, vezércikkben üzenték a pártot eltüntetni szándékozóknak, hogy a magyar nép soha nem fogja megengedni, hogy az FKGP valaha is eltűnjön a politikai életből.132 Érdekes, hogy a kampányidőszak végén a szociáldemokraták és a kisgazdák is cáfolták azokat a győri rémhíreket, hogy a szavazólapokat vegytintával megjelölik majd, így minden választópolgárról meg lehet állapítani, hogy melyik pártra szavazott.133 Kérték a győrieket, hogy lelkiismeretük szerint szavazzanak a kisgazdákra, s felszólították a választási bizottságban lévő megbízottaikat, hogy ügyeljenek a választások tisztaságára.134 Egyébként ugyanezt tették a szociáldemokraták is.135 A Győrben mindig is jelentéktelen Nemzeti Parasztpárt még az 1945-ös nemzetgyűlési választásoknál folytatott kampányánál is passzívabb volt. Elsősorban a falvakat járták, a sajtón keresztül népszerűsítették a párt programját, s kérték a szavazópolgárokat, hogy a négyes kockába tegyék a keresztet.136 Amúgy is halovány esélyeiket tovább rontotta, hogy győri szervezetük elnöke Mészáros Ödön átlépett a Demokrata Néppártba.137 Az is ellenük szólt, hogy Győrben kifejezetten rossz volt a viszonyuk koalíciós partnerükkel, a szociáldemokratákkal, akik továbbra is az MKP „testvérvállalatának” tartották őket.138 Bírálták a többi pártot, hogy szónokaik állami kocsikon és taxikon közlekednek a gyűlésekre, míg nekik gyalog vagy kerékpáron kell. A Barankovics-pártot pedig külön is kritizálták, amiért az fizetett plakátragasztókat alkalmaz.139 Az NPP végül is Győrben egyetlen választási nagygyűlést sem tartott. Ez azért nem írható kizárólag a párt szűkös anyagi lehetőségei és gyenge infrastruktúrája számára. Nyilván tisztában voltak vele, hogy Győrben semmi esélyük, de a választókerület legnagyobb településéről nem szabadott volna ilyen könnyen lemondani. Egy győri központi kampányrendezvény pozitív hatást gyakorolhatott volna a város vonzáskörzetében lévő falvakra. Az viszont kétségtelen, hogy a nevükhöz fűződik a kampányidőszak tán legjobb kortesdala, amelyet a városban is terjesztettek a helyi sajtójukon keresztül.140 131 Független Kisgazda 1947. augusztus 17. 132 U. o. 1947. augusztus 29. 133 U. o. és Győri Munkás 1947. augusztus 31. 134 Független Kisgazda 1947. augusztus 29. 135 Győri Munkás 1947. augusztus 31. 136 Kisalföldi Híradó 1947. augusztus 31. 137 Tóth István: A Nemzeti Parasztpárt története 1944-1948 Bp. Kossuth Kiadó 1972. 242. p. 138 U. 0.236. p. 139 Kisalföldi Híradó 1947. augusztus 17. 140 U. o. 96
