Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Szalai Attila: Az 1947-es győri "kékcédulás" választások
A Demokrata Néppárt kampánya A győri választásokat leginkább befolyásoló tényező a Demokrata Néppárt megalakulása és indulása volt. A pártot, bár a püspöki kar nem nyilatkozott egyértelműen mellette, támogatta az egyház és az egyházi apparátus is. Győrben a politikai katolicizmusnak mindig is nagy hagyományai voltak, a Horthy-korszakban a mindenkori keresztény párt a város politikai életének meghatározó tényezője volt. Annak ellenére, hogy a kampányukat a kései pártalakulás miatt elég későn kezdhették, több tényező mégis azt jelezte, hogy nagyon komolyan kell számolni velük a városban. A történelmi hagyományokon túl esélyeiket nagyban növelte, hogy a Magyar Függetlenségi Párt és a Keresztény Női Tábor nem tudott listát állítani a győri kerületben. Augusztus elején az Új Ember a DNP tényleges és konkrét támogatására szólította fel a választókat.113 Jelzésértékű az is, hogy a Demokrata Néppárt zászlóbontó nagygyűlését 1947. augusztus 10-én, legalább tízezres tömeg előtt Győrött tartották. A Széchényi téren hirdette meg Barankovics István a párt programját.114 Barankovics a keresztény állameszme huszadik századi követelményeinek képviseletét és érvényesítését jelölte meg a DNP céljául a magyar politikai életben. A párt vezetője kijelentette, hogy:„A néppárt nem véletlenül bont zászlót éppen Győr városában. A modern szociális és demokratikus keresztény állameszmét innen indította el útjára a századforduló idején egy nagyszerű pap, az evangéliumi szocializmus első magyar apostola, a modern kereszténydemokráciának közép-európai előhírnöke, a béke-eszme világhírű magyar szószólója, az első keresztény munkásegyesület megalapítója, a szociális és demokratikus keresztény politikának tragikus hőse: a mi nagy előfutárunk Gieswein Sándor. A modern szociális és keresztény politika tiszta forrása, melyből mi meríteni akarunk, Magyarországon először Győrben fakadt fel. Méltó és igazságos tehát, hogy itt bontsuk ki újra a zászlót.”115 Barankovics a DNP alapvető politikai követeléseként olyan „szabadság és egyenlőségelvű demokráciát” fogalmazott meg, amely a „népi önkormányzatokban valósul meg és a parlamentáris demokratikus kormányváltásban csúcsosodik ki.”116 Barankovics tehát a parlamentáris polgári demokrácia kereszténydemokrata formáját állította szembe a népi demokrácia kommunisták által képviselt felfogásával. A párt vezetője kijelentette, hogy kormányképes ellenzéki programmal indulnak a választáson. Beszédében a társadalom minden rétegéhez kívánt szólni. A városi kispolgárság, értelmiség és parasztság mellett a keresztény munkásságot is, tehát a hívők egész táborát hívta zászlaja alá. Kiemelte a klasszikus szabadságjogok, a természetjog és az isteni törvények érvényesülésének és az erkölcsös életnek a gondolatát. Követelte a végrehajtó hatalom 113 Izsák Lajos: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokratikus Néppárt 1944-1949 Bp. Kossuth Kiadó 1985. 95. p. 114 Hazánk 1947. augusztus 17. 115 U. o. 116 U. o. valamint Izsák, 1985., 193. p. és Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon 1880-1950 Bp. 1977. Kossuth Kiadó 267. p. 93
