Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Szalai Attila: Az 1947-es győri "kékcédulás" választások
1945-ben. Az eredmények megmutatták, hogy a magyar társadalom abszolút többsége másodszor is a magántulajdon és a parlamentáris demokrácia mellett, és a szovjetizálás ellen szavazott.17 Az új ellenzéki pártok közül különösen jól szerepelt a kereszténydemokrata beállítottságú Demokrata Néppárt, és a magát a Kisgazdapárt örökösének tekintő Magyar Függetlenségi Párt. Barankovics István a DNP vezetője, úgy értékelte a választásokat, hogy az nem betetőzése volt egy munkának, hanem „nyitánya egy sok gonddal, áldozattal és szorgalommal munkálkodó jövőnek, melynek nagynak kell lennie”.18 Pfeiffer Zoltán az MFP vezetője szeptember elején azt üzente választóinak, hogy: „Az MFP fegyelmezetten rendezi sorait, hidegvérrel szemléljük a politikai fordulatokat, megyünk a magunk útján, ellenzékiek maradunk”.19 Rákosi Mátyás azonban már szeptember másodikán kijelentette, hogy az MFP „demokráciaellenes aknamunkáját meg kell és meg fogjuk hiúsítani; a DNP-ről pedig csak jövőbeni magatartása alapján lehet majd véglegesen eldönteni, hogy a demokratikus építőmunka útján akar-e járni, vagy a reakcióval akar-e együtt haladni”.20 A magyar belpolitikai helyzet további alakulásában döntő tényező volt, hogy 1947. szeptember végén megalakult a tájékoztató iroda, valamint az, hogy életbe lépett a magyar békeszerződés, amely hozzájárult a szovjet csapatok további magyarországi tartózkodásához. Ezután tovább folytatódott, sőt felgyorsult a demokrácia, a parlamentarizmus és a többpártrendszer felszámolása. Ugyan Dinnyés Lajos személyében ismét kisgazdapárti politikus alakított kormányt, de ez már csak díszlet volt, amire már nem sokáig volt szükség. Sztálin új utasítást adott: a fokozatos hatalomátvétel taktikája helyett 1947 őszétől a szovjetizálás gyorsítására szólította fel a kelet-közép- és dél-kelet- európai híveit.21 Győr az 1947-es választások előtt Győrben 1947 elején az ország többi részéhez hasonlóan még mindig nagyon nehezek voltak az életkörülmények, amelyeket tovább súlyosbított a hosszú és kemény tél, a tüzelőhiány és az árvízveszély. Igencsak alacsonyak voltak a fejadagok az alapvető élelmiszerekből, cukorból, lisztből, húsból, margarinból és tejből.22 Nyáron valamit javult a helyzet, a város 30 vagon kenyérgabonát kapott önkéntes felajánlásokból. Segített az ellátási nehézségeken az előbeszolgáltatás, valamint a svájci, dán és svéd segélyszervezetek által küldött 88 mázsa cukor, 98 mázsa húskonzerv és 22 mázsa tej, amely folyamatosan érkezett Győrbe.23 A nehézségek ellenére az ipari termelés fokozatosan helyreállt, folyamatosan növekedett a nehézipar és a textilipar teljesítménye. Azonban még mindig súlyos problémát okozott a nyersanyaghiány, amely különösen a 17 Romsics 192. p. és Izsák 254. p. 18 Hazánk 1947. szeptember 5. 19 Ellenzék 1947. szeptember 6. 20 Szabad Nép 1947. szeptember 2. 21 Romsics 192. p. 22 U. o. és a 14 621/1947-es alispáni irat 23 Független Kisgazda 1947. május 10. és Győri Munkás 1947. aug. 2. 80
