Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Dominkovits Péter: A Rábaköz nemesi társadalma a 17. század első évtizedeiben
Dominkovits Péter A RÁBAKÖZ NEMESI TÁRSADALMA A 17. SZÁZAD ELSŐ ÉVTIZEDEIBEN A Rábaköz történeti-néprajzi táj fogalma jól ismert, melynek definíciója szerint ez a „Rába, a Hanság és a Nagyerdő közé eső, a történeti Sopron megyéhez tartozó, mélyfekvésű, vízjárta terület történeti és élő tájneve. A honfoglaláskor megszállt magyarlakta táj. Települési kontinuitását a török harcok viszonylag kevéssé zavarták meg. Paraszti gazdálkodásának, fejlődésének a 16. szd.-tól megerősödő, majorsági gazdálkodást folytató uradalmak szabtak kereteket.”1 A szócikk a későbbi időszakra, a 19-20. századra fókuszálva a vízrendezések után az agrárgazdaság megváltozását, a szántóföldi művelés mellett az állattenyésztés túlsúlyát, valamint a paraszti polgárosodás korai, sajátos táji vonásokat hordozó megjelenését emeli ki, és az utóbbi esetében a helyi közösségek - elsősorban egykori mezővárosi communitasok - értékőrző és közvetítő szerepét hangsúlyozza.2 A Rábaköz nem csak földrajzi, történeti-néprajzi tájat, hanem egy karakteresen elkülönülő történeti közigazgatási egységet - illetve a 16-17. században, az oszmán veszély miatt egy védelmi egységet3 - is jelentett az egykori Sopron vármegyében. Az ítélőszékek (sedria) helyeire, mint középkori megyeszékhelyekre vonatkozó újabb vizsgálatok kimutatták azt is, hogy a 15. század elejétől a Rábaközben következetesen önálló ítélőszékeket tartottak, amelyeknek többnyire Németi, de alkalmanként Bogyoszló és [Tót] Keresztúr is helyet adott.4 Ez a korban más vármegyékben (pl. Zala, Veszprém, Fejér) is megfigyelhető gyakorlat Sopron vármegye esetében minden bizonnyal a törvényhatóság birtokszerkezetét, a megyei közép- és kisbirtokok koncentrálódását, valamint a természetföldrajzi viszonyokat egyaránt leképezhette. A vármegye fennmaradt 16. századi közgyűlési jegyzőkönyvei 1579-1589 között folyamatosan adatolják a Rábaköz számára Németiben tartott törvényszékeket.5 Győr erődváros 1594. évi veszését követően a valószínűsíthetően pusztult Rábaköz 1604-ig nem szerepel Sopron vármegye különböző típusú adóösszeírásaiban. A térség társadalmának, településeinek 17. század eleji fokozatos reorganizációját mutatja a rábaközi szolgabíró hivatali aktivizálódása 1601 május végén: Potyondy Albert idézést hajtott végre.6 A köz- és adóigazgatás, a térség védelmének folyamatos újjászervezése, a megyehatóság belső stabilizációs munkája kiterjedésének jeleként 1603. szeptember 11-én a tájegység nyugati felében, Mihályiban tartottak vármegyei részgyűlést a Rábaköz számára (congregatio particularis in districtu fluvii Raba). Az ekkor hozott határozatok a szolgabíró (ekkor 1 KÓSA - FILEP 1983. 161-162. (Filep Antal szócikke.) Ezúton szeretném Páiify Géza tanácsait megköszönni. 2 KÓSA - FILEP 1983.162. 3 GECSÉNYI1991., PÁLFFY 1999. 208-220. 4 CSUKOVITS 1997. 367., uo. 21. sz. lábjegyzet., 376-377., 383. 5 TÓTH 1993. 6 TURBULY 2002. Nr. 251. A törvényszéket még nem rábaközi településen, hanem a Viczay család törzsbirtokán, a tárgyidőszakban több közgyűlésnek, törvényszéknek helyet adó Lózs mezővárosban tartották. 7
