Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Gecsényi Lajos: A győri katonai építési hivatal megszűnése
nehezen megközelíthető. Megjegyezte, hogy az építési írnok fizetése oly tekintélyes, hogy saját szállást is fent tarthat abból.13 A jelentéseket Anton Ludwig von Pechmann udvari kamarai tanácsosnak adták ki összegzésre. Pechmann helyszíni szemlét is tartott, ám az általa benyújtott előterjesztés semmiben nem különbözött Oswald álláspontjától. Megállapította, hogy nagyobb építkezés 1682 óta alig történt a várban, a jobbára értéktelen építési anyag mennyisége csekély és az elhelyezhető a kazamatákban, ahol hatszor annyi anyag számára is van hely. Egyetértett azzal, hogy ha valamilyen rendkívüli alkalom újabb építkezést tesz szükségessé, akkor a város előtt ki lehet alakítani egy építőanyag-tároló helyet. Ilyennel egyébként az élelmezési hivatal is rendelkezik a Duna mellett. Ő is kitért a váron kívül, a Szigetben található ún. Reitterhof területére, és a révfalui romos tábori pékségre. Leszögezte, hogy ez utóbbi helyett a várban lévő pékség megfelelő mennyiségű kenyeret (akár 30000 főre) tud sütni, ám az épület (amely a püspöké volt eredetileg) dunai híd hiányában éjjel és télen valóban nehezen megközelíthető. Külön figyelmet érdemel itt az ún. Reitterhof említése, amelyről már 1660 májusában is hallunk. Ekkor a Walter- és Bisser- féle ezredek tisztjei egy kápolna építésére kértek engedélyt, tekintve, hogy a folyók áradása idején és a folyamatos őrszolgálat miatt nem tudtak misére járni és gyónni a városba. A Haditanács teljesítette a kérést és engedélyezte fából egy kápolna felépítését.14 Ez, miként a többi épület sem, 1699-ben már nem létezett, az építőanyagot Zichy István főkapitány-helyettes kapta ajándékba, mégpedig egy kápolna építésére. Talán ez volt az Űjváros elején épített Zichy-kápolna egyik változata.15 A tisztek és különböző mesteremberek elhelyezését valamennyien megoldhatónak tartották. A kőműves és az ács lakását a belső várban fekvő élelmezési házba (Provianthaus) lehet áttelepíteni, a tisztviselők (mérnök, építési írnok, szertárnok) pedig kereshetnek maguknak szállást a városban, javadalmazásuk ezt lehetővé teszi. Pechmann arról is beszámolt, hogy Győr vármegye hatóságai az építési hivatal elhelyezésére kiszemelt házak adójának kiesése miatt tiltakoztak. Ennek elhárítására javasolta, hogy a vármegyének adjanak kártérítést az elmaradó adó pótlására.16 Az Udvari Kamara a vélemények alapján egy új építési hivatal kialakítását (beleértve a polgárházak átalakítását) - különös tekintettel arra, hogy a jelen békeidőkben itt egy nagy építkezés (Prinzipialbau) nem várható - szükségtelennek ítélte, és mint felesleges kiadást okozó ötletet elvetette. Megállapították, hogy az építőanyagot el lehet helyezni, a személyzet számára a lakás biztosítható, azaz a Bauhof pótlásáról nem kell gondoskodni. 1699. július 20-án ezt közölték a Haditanáccsal és az ügy így lezárult. A legfőbb pénzügyi kormányzati szerv érvelése hatásosabb volt a már kérdésessé vált katonai érdekeknél. Ezzel néhány éven belül megszűnt a katonai építési hivatal önálló épülete és a helyén 1714-1720 között felépülhetett a Karmel-hegyi szerzetesek otthona, majd a volt Perger ház elbontásával 1720-1725 között templomuk is. (2. kép) 13 ÖStA FHKA HFU RN 400. 1699. Jul. Föl. 206-208 14 Uo. RN 208. 1660. Mai föl. 213-217 15 A Zichy féle kápolnáról lásd: Bedy Vince Győr katolikus vallásos életének múltja (Győr, 1939) 51-52. 16 ÖStA FHKA HFU RN 400. 1699. Jul. Föl. 194-203. 35
