Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Gecsényi Lajos: A győri katonai építési hivatal megszűnése
Gecsényi Lajos A GYŐRI KATONAI ÉPÍTÉSI HIVATAL MEGSZŰNÉSE A hatalmas 16. századi győri erődváros átalakításának, megújulásának, talán úgy is mondhatnánk, hogy demilitarizálásának egyik első lépése volt a 17/18. század fordulóján a bécsi karmelita szerzetesek megtelepedése, rendházuk és templomuk felépítése a Bécsi kapu közelében, az 1570-es években kialakított katonai építési hivatal (Bauhof), építőanyag-raktár mellett, majd annak helyén.1 A hivatal annak a logisztikai rendszernek a részét képezte, amelyet a 16. század közepétől gyors ütemben építettek ki a legfontosabb végvárakban. A rendszer alappilléreit az élelmezési hivatal, a hadszertár és az építési hivatal képezte.2 Kevésbé feltárt azonban az a folyamat, amely egy évszázaddal később az építési hivatal területének átengedését megelőzte, illetve az a vita, amely az ügyben részben már a császári döntés után a bécsi Haditanács és Ludwig von Baden őrgróf, a győri végvidék kormányzója, valamint a bécsi Udvari Kamara között lezajlott. A nézeteltérések hátterében valójában a győri vár katonai jelentőségéről vallott eltérő felfogások húzódtak meg, és ezzel bevezető szakaszát alkották a török elleni felszabadító hadjáratok után, ha lassan is, de funkcióját vesztő végvár életének.3 A sarutlan karmelita rend győri megtelepedését Szelepcsényi György esztergomi érsek által végrendeletileg a rendre hagyományozott 50.000 forint tette lehetővé. (1. kép) Az uralkodó, I. Lipót és Keresztély Ágost győri püspök engedélyével 1697 tavaszán Győrbe érkezett három karmelita szerzetes számára rendjük ideiglenes lakás céljaira a Bécsi kapu mellett, az építési hivataltól északra (ad Sanctum Montem situato, azaz a Káptalandombhoz közel), a Szent Mátyás (mai Kazinczy) utca vonalában, magányosan álló házat vásárolt 6800 forintért Perger Simontól, a német katonaság tábori írnokától.4 A választás vélhetően nem véletlenül esett e házra: tulajdonviszonyai és fekvése egyaránt kedvező lehetőségeket ígértek. Az építési hivatal épületének és udvarának szomszédsága eleve magában rejtette a terjeszkedés lehetőségét. A tulajdonos, Perger Simon katonai alárendeltsége pedig valószínűsítette, hogy az egyházi hatóságoktól és az uralkodótól támogatott rend vételi szándékát nem fogja keresztezni. Ilyen eshetőség ugyanis fennállott. 1 A karmelita templom (és kolostor) történetének és belsejének általános ismertetése irodalomjegyzékkel Boros Lajos A győri karmelita templom (Budapest, Corvina, 1980). 2 Az ellátó rendszer létrehozásáról összefoglaló munka mindeddig nem született. A lényegi kérdéseket Kassa példáján Pálffy Géza ismertette A főkapitányi hadiipari műhely kiépülése Kassán és nyersanyagellátó forrásai c. tanulmányában (in: Végvár és környezet (szerk. Petercsák Tivadar és Pető Ernő) Eger, 1995 (Studia Agriensia 15.) 175-219. 3 A végvárak, erődvárosok felszabadító háborúk utáni átalakulásának részletes feltárásával még adós a kutatás. Jelenleg Oross András a Magyar Országos Levéltár munkatársa foglalkozik behatóan e témával doktori disszertációja keretében. A változásokról katonai szempontból átfogóan szól Czigány István: Reform vagy kudarc? Kísérletek a magyarországi katonaság beillesztésére a Habsburg Birodalom haderejébe 1600-1700 c. munkájában (Budapest, Balassi, 2004) 4 Győri Egyházmegyei Levéltár A győri székeskáptalan felvallási jegyzőkönyvei 15. kötet 235v-235r. 31
