Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Szalontay Judit: A csornai Kokas család krónikája
hála a jó Istennek! elég jól futnak. „Nem tudok Uram semmit a jövőből, de bízom Benned!” fohászkodom föl Ilonkától kapott imádság szövege szerint. Sopronba a Hitler puccs után kerültem, mintha a német szervezet repedésébe pillantottam volna bele. Úgy észleltem, hogy a részemről annyira magasztalt német egység mögött is „csak” (ezt a szót kiemelem) emberek állnak, jobban átgondolt paragrafusok üteme szerint dolgoznak, mint mi, a végrehajtásban szabatosabbak és erélyesebbek, de ott is akadnak pimasz számítók. De nagy famíliám legszínesebb és eredményekben leggazdagabb tagja az életművész Lajos öcsém, Csorna díszpolgára. Lehet, hogy a „művész” jelző első pillanatban visszatetsző szó, de mélységes magyarázatot ad erről a kitűnően megszerkesztett és alább közölt oklevél. „Dr. Kokas Lajos urat Mélységes hálánkat, tiszteletünket és szeretetünket rójuk le ezzel amafennkölt lelkű férfiúval szemben, aki immár több mint három évtizeden keresztül mindenkor a kezdeményezések és alkotások élén jár, valahányszor szülőföldjének, Csornának akár kulturális, akár közegészségügyi, akár emberbaráti érdekei eszmék termelését, törhetetlen akaratot, vagy önzetlen munkát igényelnek. De különösen nyújtjuk a polgártársi kitüntetések eme legnagyobb díszét dr. Kokas Lajos úrnak azon érdeméért, amelyeket a csornai Margit Közkórház és a vele kapcsolatos liget megteremtése szerzett és amelyekkel nemcsak Csornának, hanem egész Rábaköznek szenvedő emberiségének vált szerető és gondviselő atyjává. A mi hálánkat túlélik a nemes alkotások, melyek márványnál maradandóbban hirdetik dr. Kokas Lajos nevét és követésre méltó polgári erényeit. Kelt. Csornán, 1931. évi december hó 30-án. aláírás Pödör István főjegyző. Hegedűs József bíró.,, Az oklevél gyönyörűen megrajzolt, magyar motívumokkal ízlésesen díszített. Margitkórház „Tűzőrség” „Stefánia” belseje, Vilmoskert, részlet, feltüntetésével - mint a kitüntetett működési helyeivel. Az oklevélen és községházán a tanácsteremben elhelyezett olajfestményen kívül hirdeti dr. Kokas Lajos tevékenységét az a sokféle fa és növény varietás is, mit ő az ország minden részéből összehordott, melyeket a kórházban és a nevéről megörökített (Lajos részéről ”Vilmos”-nak nevezett) parkban kiültetett. Magyar kesergő. Zenéjét szerzetté: Szupper Alfréd Szövegét írta: dr. Kokas Lajos 173
