Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)
Szalai Attila: Az 1947-es győri "kékcédulás" választások
ÖSSZEGZÉS, ÉRTÉKELÉS Kisebb-nagyobb választási csalások korábban is voltak, mind a Horthy-korszakban, mind a dualizmusban, a régebbi időkről nem is beszélve. Elég csak Mátyás királlyá választására gondolni, amikor Szilágyi Mihály 40 ezer katonával biztosította, hogy unokaöccsét válasszák királlyá a Duna jegén. De Deák Ferenc Zala megyei vagy Széchenyi István Moson megyei követválasztásakor is voltak választási visszaélések. Ám ezek annak idején megszokottak voltak, ráadásul az országnak a fent említett eseményekből semmi kára nem származott, sőt... Ellenben az 1947-es képviselőházi választások, a magyar történelem legnagyobb és legsúlyosabb választási csalásának bizonyuló kékcédulás választások, a névjegyzékkivonatokkal történő visszaélések miatt felmérhetetlen károkat okoztak a korabeli magyar demokráciának. A kékcédulák természetesen Győrött is befolyásolták az eseményeket. A városban is történtek bizonyított csalások és gyanús esetek több szavazókörben is. Nem véletlen, hogy több párt választási megbízottja is tiltakozott a Központi Választási Bizottságnál. Különösen az egyébként egy-két visszaélést szintén elkövető szociáldemokraták valamint a demokrata néppártiak tiltakoztak többször is.205 Ez érthető, hisz ők voltak a város két legerősebb és legbefolyásosabb pártja. Leginkább az ő esélyeiket csökkenthették a kommunisták akciói. Nem véletlen, hogy a Népszava már a választást követő napon rendkívüli kiadásban közölte a pártvezetőség nyilatkozatát, az észlelt zavaró jelenségekről. Ebben nagy szerepe volt a Győrből küldött információknak is. Az is nyilvánvaló, hogy nem véletlenül mondott le a választásokat követő éjjel Riesz István a szociáldemokrata igazságügy miniszter.206 A Demokrata Néppárt választási megbízottjai is továbbították Barankovics Istvánnak a visszaélésekkel kapcsolatos észrevételeiket.207 Jelezték több között, hogy szovjet katonai járműveken is szállítják az embereket a Városházára, illetve a Kálvária útra szavazni.208 Sajnos annak a kiderítése szinte lehetetlen, hogy pontosan mennyien is szavaztak kékcédulával. Annak a megállapítása meg teljességgel reménytelen, hogy közülük mennyien csaltak és hányán voltak azok, akik tényleg csak névjegyzékkivonattal szavaztak, és csak egyszer. A Teleki utcai szavazóköri eredmények pedig különösen furcsák, ugyanis a szociáldemokratáknak 100-nál is több szakszervezeti tagjuk volt a rendőrségnél, ehhez képeset elég kevés szavazatot kaptak ebben a szavazókörben.209 Mivel Győr jelen tudásunk alapján a visszaélések tekintetében egy átlagos városnak tekinthető a 745 bizonyítottan kékcédulával szavazóval, így ez alapján 130-140 ezer lehetett az országosan névjegyzékkivonattal szavazók száma. 205 Grábics Frigyes szóbeli közlése 206 Népszava 1948. szeptember 1. és Győri Munkás 1947. szeptember 4. 207 Grábics Frigyes szóbeli közlése 208 U. a. 209 Faragó id. mű 24-25. p. 131
