Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 4/1. (Győr, 2012)

Szalai Attila: Az 1947-es győri "kékcédulás" választások

1945-ben biztosan nyertek Győrben, tulajdonképpen akkor ők lettek valamiféle gyűjtőpárt a városban. A Demokrata Néppárt megjelenése és Peyer Károly átlépése a radikálisokhoz azonban nyilvánvalóan rontotta esélyeiket.

Az FKGP számára más taktika nem nagyon maradt annál, mint amit folytattak a városban, mivel kényszerpályán mozogtak, ugyanis a párt szétesése megállíthatatlan volt Győrben is. Elsősorban az új ellenzéki pártokat és a Nemzeti Parasztpártot támadták. Még mindig nem ismerték fel teljesen, hogy az MKP az elsőszámú felelőse a széthullásuknak.

Meglepő módon a kommunisták kevesebb frontot nyitottak, mint 1945-ben Most más módszerekkel próbálkoztak. Legfőbb ellenfélnek az 1945-ös választásokhoz hasonlóan a szociáldemokratákat tartották.

A legkonstruktívabb kampányt a Demokrata Néppárt folytatta. Kerülték a nyílt összecsapást a többi párttal, különösen a munkáspártokkal, hagyták, hogy azok inkább egymással versenyezzenek.

Összességében megállapítható, hogy a győri kampányra messzemenően igaz volt az a tétel, hogy „mindenki mindenki ellen harcolt.”

A választásokat megelőző nap legfontosabb eseménye egy sportrendezvény volt, amely pár órára elfeledtette a győriekkel a politikát. Augusztus 30.-án szombaton nyolcezer néző előtt az ETO focicsapata 3:1 arányban legyőzte a Ferencvárost.153 A másnapi helyi sajtó párthovatartozástól függetlenül részletes tudósításban számolt be a mérkőzésről. Ekkor még a legfontosabb hírnek a győri focisták sikere számított, ez volt a beszédtéma a városban. De nem sokáig, hiszen a vasárnapi történések gyorsan a választások felé terelték az emberek figyelmét a Kisalföld „fővárosában” is.

A „kékcédulás választások” Győrben

Nagyon nehéz megállapítani, hogy a győri polgárok közül a többszöri fellebbezés és felülvizsgálat után mennyi volt a választójogosultak száma. A különböző egymásnak ellentmondó adatok közül a 32 277 megközelítőleg elfogadható, míg a kizártak száma 2662-re tehető.154

De például arra is van adat, hogy 32 619-en szavazhattak, 14 419 férfi és 18 200 nő.155 Mivel az állandóan hazatérő hadifoglyok, a németek kitelepítése és a szlovák-magyar lakosságcsere miatt a város lakosságának megállapítása szinte lehetetlen, ezért azt 57 000 körülire becsülik.156 így a győriek körülbelül 57%-a szavazhatott. A pontos számok kiderítése ráadásul a névjegyzékkivonatokkal történő szavazás miatt is lehetetlen.

153 Győri Munkás 1947. augusztus 31. és Győri Újság 1947. augusztus 31.

154 Győri Munkás 1947. szeptember 4.

155 1947. évi nemzetgyűlési választás adatai a statisztika tükrében. 1-5 kötet PIL 274 f. 38. cs. 33-37. Ő. e. 33. p.

156 Tomaj id. mű 6. p.

99