Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Beköszöntő-könyvajánló
Beköszöntő-könyvajánló Az első két, második világháborús visszaemlékezéseket közlő kötete után újra jelentkezik a Kisalföldi Szemle, immár megújult arculattal, tanulmánykötetként. Ezt jelzi az alcím is: Tanulmányok a Kisalföld múltjából. A szerzőgárdát Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának munkatársai, Áldozó István, Dancsecz Mónika, Nagy Róbert, Néma Sándor és Tatai Zsuzsanna, valamint egy kutatója Szalai Attila adja. A szemle III. kötete bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedben a levéltárosok új generációja nemcsak a szakmai ismereteit bővítette a gyakorlatban, hanem helytörténeti kutatóműhelyként is jelentkezik. A feldolgozott témák a 18. század közepétől az 1940-es évek végéig, szűkebb pátriánkat, a Kisalföldet érintik. Az első írás a Néma Sándor jegyzetté „Vízibíráskodás a Győr vármegyei Csilizközben”, Magyarországon eddig ismeretlen vízibírák tisztségével és feladatkörével foglalkozik. A második, a Tatai Zsuzsanna nevével jelzett tanulmány, „A Mayer család iratai Győr- Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában”, egy Bajorországból Magyarországra vándorolt család - a Mayerok történetét, beilleszkedését a vidék, és a megye társadalmába - dolgozta fel. Szalai Attila „Győr román megszállása történetének (1919. augusztus 18. - október 4.)” egy eddig, részleteiben alig ismert témát dolgozott fel. A következő két író, Nagy Róbert és Áldozó István a győri Magyar Vagon- és Gépgyár fegyvergyártásával, ezen belül is repülőgépgyártásával és második világháborús szerepével foglalkozik. Nagy Róbert „A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945” című művében a magyar haderőt jelentősen korlátozó trianoni békeszerződés (1920) utáni első jelentősebb olasz-magyar hadikapcsolatok kiépítését ismerteti. E törekvéseket a gazdasági világválság akadályozta. A terv csak 1937-ben valósult meg a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban. Áldozó István írása, „Kísérlet az önálló repülőgép-szerelvény gyártás megteremtésére”, a német-magyar hadiipari kapcsolatok létrejöttével foglalkozik. Sajátságos, hogy ennek legfőbb akadálya a német szállítások pontatlansága volt, s 1944-ig a magyar licencvásárlási törekvéseket is elutasították. Dancsecz Mónika tanulmánya, a „Felvidéki magyar menekültek és áttelepültek Győr- Moson megyében” a második világháborút követően a szlovák-magyar lakosságcsere Győr- Moson megyei vonatkozásait tárja fel. A Szlovákiából áttelepített magyarokat a kitelepített németek helyébe, a volt Moson megyei községekbe költöztették. A fiatal szerzőgárda tanulmánykötete méltán számíthat a levéltáros és a történész szakma érdeklődésén túl, a történelemtanárok, helytörténészek figyelmére is, örömmel ajánlom tehát a Kedves Olvasó fiavelméhel 7 Kara Ákos Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének alelnöke
