Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Tatai Zsuzsanna: A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában
tanuló köszöntötte a „vén diákokat”, majd az énekkar előadta Beethoven „Isten dicsősége” című szerzeményét. Ez követte dr. Füves Károly felsőházi tag ünnepi beszéde, majd dr. Ho- lenda Barnabás gimnáziumi igazgató intézett szónoklatot az egybegyűltekhez, hangsúlyozva a bencések jelmondatát: „Ora et labora!” Imádkozzál és dolgozzál! A Himnusz közös el- éneklése után a világháborúban hősi halált halt volt bencés diákok emlékének áldozott Oszto- vics Ferenc vezérkari ezredes. Délután egy órakor kezdődött a társasebéd a Royal éttermében, ahol az öreg diákok évfolyam szerint helyezkedtek el külön asztalok mellett, és családiasán költöttek el a közös egyszerű ebédet.113 A Győri Nemzeti Hírlap 1942. május 23-i száma név, lakóhely és foglalkozás szerint is megemlíti a bencés találkozó résztvevőit, köztük az 55 éve érettségizett Mayer Oszkárt és 18 diáktársát.114 Újabb összejövetel megszervezésével kereste fel levélben Gévay Wolff Lajos az egykori titkárt 1947-ben.115 A rendezvény megtartására nem került sor. A Bencés Gimnázium által szervezett évfolyam találkozón is mindössze egy régi diák vett részt az osztályból, Mayer Oszkár. Az eseménnyel kapcsolatban a Független Kisgazda című újság 1947. június 1-jei száma a következő „előrejelzést adta”: „Már jeleztük, hogy június 3-án találkozóra gyűlnek össze azok az öreg bencés diákok, akik 60, 55, 50... évvel ezelőtt fejezték be tanulmányaikat a győri Czuczor Gergely bencés gimnáziumban. Tizenegy évjárat öreg diákjait öleli magához a háromszázhuszonegy éves Alma Mater... Az öregdiákok között már csak egy van, aki 60 évvel ezelőtt érettségizett: Mayer Oszkár volt nagybérlő, jelenleg magánzó....”116 Lényegesen kevesebb dokumentum maradt fenn Mayer Oszkár irattárában felsőfokú tanulmányaival kapcsolatosan. A középiskola befejezése után, 1889-ben nyert felvételt a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára. (A gazdasági tanintézetet Albert Kázmér, szász-tescheni herceg, Mária Terézia lányának, Mária Krisztinának férje alapította 1818-ban. A tanfolyam célja az volt, hogy a herceg magyarországi, morvaországi, lengyelországi és sziléziai uradalmai számára elméletileg és gyakorlatilag jól képzett gazdatiszteket neveljen. A tanfolyam két éves volt, az oktatás kezdetben latin, később német nyelven folyt. A tanulóknak nem kellett tandíjat fizetniük, sőt a szegényebb sorsú „érdemes” diákok ösztöndíjban részesültek. A tanintézet működését az 1848-as események szakították félbe. A szabadság- harc bukása után a császári királyi kormány egy felsőbb szervezetű tanintézet felállítását határozta el, a több javaslat közül a választás Magyar-Óvárra esett. Az intézet 1850-től Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet néven működött. A tanítás 1869-ig kizárólag német nyelven folyt. Az iskola 1869 januárjában a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Magyar Királyi Minisztérium kormányzata alá került, és a Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet nevet vette fel. „Akadémiai” címmel 1874-ben „ruházták fel” az intézetet. Az oktatás az 1884/85. tanévtől kezdve kizárólag magyar nyelven folyt.117) Mayer Oszkár ezen tanintézetnél 1889 és 1891 között eltöltött két tanévéről, a „fölvételi igazolványon” és leckekönyvön kívül a tanfolyamot lezáró végbizonyítványa maradt fenn.118 Az akadémián nemcsak kimagasló tanulmányi eredményeivel tűnt ki társai közül, hanem részt vett az ifjúság mozgalmaiban is, 1890-91-ben elnöke volt a gazdaifjúságnak, illetve az ifjúság Kazinczy-körének.119 A Magyar-Óvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia Kazinc- zy-köre minden év januárjában megrendezte saját tőkéje javára az úgynevezett „Kazinczy- bált.” A bálok szervezésében, 1890-91-ben Mayer Oszkár, mint elnök működött közre.120 (9. sz. színes ábra) Jelentős szerepe volt az 1891-es „Segélyező-bál” megrendezésében is.121 52
