Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Tatai Zsuzsanna: A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában
A családtörténeti feljegyzés szerint Jerfy Géza és Gyapay Ilma házasságából három gyermek született, Marianne, Géza és Denise. Jerfy Géza ötvenöt évesen hunyt el, 1934. augusztus 2-án.38 Testvére, Dr. Jerfy József (1881-1938) a pápai járás főszolgabírájaként vált közismertté.39 Mayer Oszkár feljegyzése szerint két gyermeke született, Magdolna és Ervin. Mayer Ida és Jerfy Adolf lányai közül Erzsébet Martin János felesége lett, házasságukból két gyermek született: János és István.40 Vilmát Puska József, magyar királyi honvéd huszárszázados vette feleségül.41 Idáról és Adolfról nem maradtak fenn dokumentumok a család irattárában. (I.) Mayer Mihály második fiáról, Károlyról (1819-1896),42 kevés adat ismert, annyi azonban bizonyos, hogy győri illetőségű volt, sertés- és gabonakereskedéssel foglalkozott. A közéletben jelentős tisztséget töltött be, hiszen 1872-től tagja volt Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságának.43 (I.) Mayer Mihály harmadikként született fia, a szintén győri illetőségű kereskedő, Nándor (1821-1911) az 1840-es évektől az édesapja által megteremtett sikeres győri kereskedelmi vállalkozásban dolgozott.44 Apja halála után, az 1860-as évek végén, testvéreitől különválva, Hets Jánossal társulva terménykereskedésbe fogott. Ez szintén eredményes vállalkozás lehetett, hiszen 1882 decemberében a Győr környéki Bőny község közelében megvásárolta a 660 katasztrális hold összterületű pusztát,45 amit valószínűleg később róla neveztek el Ma- yer-pusztának. (7. sz. színes ábra) Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagjává választották 1872-ben,46 1880-tól a legtöbb adót fizető képviselők közé tartozott. Közben, 1854. október 21-én házasságot kötött a komáromi illetőségű Fischer Herminával (1837-1931), Fischer Frigyes (1811-1898) és Wágner Lujza (1815-1878) lányával.47 (A Fischer család nagyon jó baráti kapcsolatban állt a hegyeshalmi Fischerekkel, amit az a tény is igazol, hogy Fischer Hermina és Mayer Nándor fia, Oszkár őrizte meg a hegyeshalmi Fischerek számos anyakönyvi kivonatát, okmányait, dokumentumait.) A hegyeshalmi Fischerek 1680-ban kaptak címeres nemeslevelet I. Lipóttól. A család a Moson vármegyei Hegyeshalomról származott, ahol birtokuk volt. A Fischerek közül többen országos és megyei tisztségeket töltöttek be. Elsőként György, aki a 19. század első felében több vármegye táblabírája volt,48 ő vásárolta meg az 1800-as évek közepén a családi birtokot,49 a Győr vármegyei Bőnyhöz tartozó Sóskútere és Györgyháza pusztákat. Fia, Kálmán (1841-1903) Győr megyei nagybirtokos, törvényhatósági bizottsági tag volt, illetve egy ideig Pesten ügyvédeskedett.50 Az 1880-as években a család 1042 m. hold területű,51 sóskúterei birtokán gazdálkodott, ahol 1885 körül csinos úrilakot építtetett.52 Felesége, nádosi Nádosy Hermina (1853-1939) tevékenyen részt vett a közéletben, hosszú éveken át elnöke volt a győri Jótékony Nőegyletnek.53 Házasságukból három gyermek született, Kálmán, Olga és Elemér. 54 Kálmán az 1900-as évek elején belügyminiszteri segédfogalmazó, majd főispáni titkár volt, később Győrben tiszteletbeli aljegyzővé választották.55 Olga testvérét Dr. győri Kautz Gyula vette feleségül,56 Elemér öccsük iskolái befejeztével, mint gépészmérnök, tanulmányutat tett Angliában, Franciaországban és Németországban. Hazatérése után, 1903-ban segédfelügyelő lett a győri magyar királyi Iparfelügyelőségnél, majd Nyitrára került felügyelőnek. Később, 1908-ban Veszprémben töltötte be ugyanezen tisztséget. Külföldi tanulmányútjáról a győri sajtóban is beszámolt, közismert volt Munkásjóléti intézmények című müve (Győr, 1905., Gerber Frigyes munkájának fordítása).57 Kálmán és Elemér az 1900-as évek elejétől közösen gazdálkodtak a család sóskútere-pusztai birtokán. Belterjes szabadgazdálkodást folytattak, jelentős mennyiségben termesztettek cukorrépát és spárgát. Megyeszerte ismert volt 19 vegyes faj36
