Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)

Néma Sándor: Vízibíráskodás a Győr vármegyei Csilizközben (Vizek, árvizek és a társadalmi konfliktusok összefüggései a 18-19. században)

századi nemesi összeírások szerint vagyonnal alig, vagy egyáltalán nem rendelkező nemes élt (2. táblázat).21

A települések elnevezése két típusba sorolható, egyrészt személynévi eredetű, másrészt viszont, a földrajzi környezet jellemzőire vezethető vissza. Az első típusba tartozik Balony, bár lehet, hogy a balin közszóból, egy halfajta nevéből származik. Ez utóbbi esetben már a természeti környezetre utaló helynevek közé sorolhatjuk. Györffy György szerint az Árpád- korban rengeteg halastó volt a környéken. Medve a magyar Medve személynévből származik. Patas a német eredetű Pat személynév „s” kicsinyítőképzős változata. Radvány a szláv Rad(a)van személynévre megy vissza. Valószínűleg személynévből képződött Szap neve is. Kulcsod a szláv közszóból képződött kljuc helynév (folyókanyar, folyókanyarban lévő terület) „d” helynévképzővel ellátott, bővített változata lehet, de létrejöhetett a szláv eredetű magyar kulcs közszóból is. Nyárád, feltehetőleg a nyárfa nevének a származéka.22

Természetesen hiába volt a nemesi kiváltság, ha korszakunkban a termés döntően a természeti adottságok, az áradások, a belvizek függvénye maradt. Az egyes községek ugyanakkor időnként - egymás ellenében is - próbálkoztak határuk megvédésével, belterületük körbe „gátlásával”.

Az 1715-ös összeírásban Szapon kívül minden községet felvettek. Ebből kitűnik, hogy a hat település határában általában kétnyomásos gazdálkodást folytattak valamint az is, hogy a Duna áradásai komoly károkat okoztak.23

Kulcsodról jegyzi meg az összeíró, hogy 1714-ben a Duna kiöntött és átszelte a Csiliz folyót. így minden vetése, földje kárba veszett, s a helység megközelítése is csak csónakon volt lehetséges. A lakosság egy része Komárom vármegyében cséplésből, részint pedig halászatból, s a halak Győrbe szállításából élt.

Balony a szapiaktól bérelte a fahordást, mivel nem volt erdeje.

Nyárad szintén kétnyomásos gazdálkodást folytatott, földje egy köböl ősziből hármat, tavasziból ötöt adott. Termései a Duna áradásától függtek. Bár határa elég nagy kiterjedésű, a nádas és állóvizes területek miatt a földeket szántani, a réteket kaszálni alig tudták. Nyá- radról még feljegyezték, hogy kétfajta vetéssel, őszi és tavaszi szerint kettéosztott földekkel rendelkezett. Egy köböl bevetése után az ősziben három köböl, a tavasziban pedig körülbelül öt köböl termett.

Az 1828-as összeírás már jelentős javulásról tesz tanúságot, de természetesen ekkor is a Duna áradásai, s a belvizek nagysága határozta meg a termés nagyságát és minőségét.

Balonyról megemlítik, hogy az adózástól mindig mentesek voltak. A földet két nyomásban művelték, vegyes árpa, zab és kukorica vetéssel. A földjeik felét első, felét másodosztályba sorolták.

Kulcsodon a tizedet természetben fizették, a kilencedet pedig az úrbárium szerint. A földek és a rétek felesben, az első és második osztályba tartoztak. Egy nyomásos gazdálkodást folytattak. Kézművese nem volt a településnek, s fejős tehénnel sem rendelkeztek.

Medvét az 1828-as összeírás kuriális községnek nevezte, nyolc kézművese, hét folyóvízi malma volt. Megállapították, hogy területe a Duna felé lejt és piaca Győrben van. A községnek a Duna áradásai, s a dögvész okozott jelentős kárt. Nagy terhet rótt a falura a töltések építése, javítása.

Részben kuriális község volt az alacsony fekvésű Nyárad. Nem volt kézművese, s fejős tehénnel sem rendelkezett. Az áradások, s a dögvész e községet is gyakran sújtották.

12