Tanulmányok a Kisalföld múltjából - Kisalföldi Szemle 3. (Győr, 2007)
Áldozó István: Kísérlet az önálló repülőgép-szerelvény gyártás megteremtésére
túl anyagi hátráltatói is voltak. Már a tárgyalások elején vita merült fel a német és a magyar fél között a többletár mértékének tekintetében: az RLM csak 10%-kal volt hajlandó többet fizetni a Magyarországon gyártott alkatrészekért, a Honvédelmi Minisztérium viszont több, legalább 22%-os felárral számolt.3 A magyar kormány kedvezményes hiteleket is biztosított a nagy- és középvállalatoknak ahhoz, hogy cégeiket a hadieszközök előállítására alkalmassá tegyék. Létrehozták az Ipari Munkaszervező Intézetet (IMI), akik több alkalommal is nagy mennyiségű hitelt biztosítottak szerszámgépek vásárlására vagy a gyártás korszerűsítésére. Egy 1942. július 28-án keltezett HM levél például arra hivatkozik, hogy a legfelsőbb hadvezetés a Gazdasági Minisztériummal a vállalatok részére 100 millió pengő IMI hitel nyújtásáról állapodott meg.4 Már 1941-ben, a gyártási szerződés megkötésekor kiderült, hogy a hagyományos nagy magyar gépgyártó üzemek többsége kapacitáshiánnyal kínlódik, így nemcsak ők jöhetnek szóba az egyes repülőgép szerelvények gyártásában. Ezért a hadvezetés a közép- és kisvállalatok támogatását és fejlesztését is fontosnak tartotta. A Honvédelmi Minisztérium és a Német Birodalmi Légügyi Minisztérium a megrendelést a két fővállalkozónak adta ki, akik azonos feltételekkel az alkatrészeket és felszereléseket alvállalkozóktól rendelték meg. A német fél és a HM az eljárás elé nem gördített akadályokat, mindössze azt kérték, hogy a német megrendelő kezébe is jusson el a bedolgozó cégek listája.5 A repülőgép albizottság és a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium 17/r osztálya először a Budapesten székelő Marx és Mérei céget szemelte ki repülőgép szerelvény előállítására még 1941. márciusában. A műszaki szakemberek először tizenhat szerelvény gyártásával akarták megbízni a középvállalatot, később azonban ezt tizenötre módosították. A gyár a megállapodások értelmében finommechanikai termékeket és műszereket gyártott: többek között fordulatszámmérőt, olajhőmérőt, vízhőmérőt, olajnyomás-mérőt, sebességmérőt, magasságmérőt és légcsavarállás jelzőt.6 A repülőgép-gyártás önállósításához első lépésként a DB 605-ös motorokban lévő forgat- tyús tengelyek, valamint a dugattyúk magyarországi gyártását kellett megoldani. A dugattyúk Magyarországon történő gyártása már a szerződés megkötését követően felmerült, s a HM 17. osztálya az V. Csoportfőnökséggel egyetértésben 1941. decemberére már többé-kevésbé kész tervekkel állott elő. A Bad-Cannstattban székelő Elektron Co m.b.H. cégnek azonban komoly fenntartásai voltak a Magyarországon történő gyártással kapcsolatban. Elsősorban attól tartottak, hogy olyan gyártási eljárásokat és tapasztalatokat is át kell adniuk magyar cégeknek, amelyeket később a békeidőkben felhasználhatnak ellenük. A szerződés szövegében a németek szigorúan megkötötték, hogy csak a Magyarországon előállított repülőgépekbe használhatók fel az itt gyártott dugattyúk, s csak a hazánkban gyártott repülőgépekbe lehetett pótalkatrészként e terméket beépíteni. A Weisz Manfréd Műveknek egyébként általány licenc- díjként 100 ezer márkát kellett fizetnie, ezen felül darabonként még három márka licencdíjat is kellett téríteni. A szerződés tervezetét a HM V. csoportfőnöksége jóváhagyta, mindössze az árkérdésben volt vita a németek és a magyarok között. Az aránylag szűk kapacitás, valamint a kisebb szériagyártás miatt a magyarországi termelési költségek magasabbak voltak, amit a német fél nem akceptált teljes mértékben. A magyarok ugyanis a németek által megszabott áraknál 22%-kal drágábban szerették volna előállítani a termékeket.7 A vitás kérdéseket 1942. február elsejére tisztázták, így a Weisz Manfréd Művek a Bad-Canstatt-i cégnek megtérítette a 100 ezer márkás licencdíjat. Az árvita lezárására vonatkozóan sajnos nincsenek források, azonban a más eseteket figyelembe véve valószínűsíthető, hogy a németek érdekérvényesítő képessége jobb volt.8 A Daimler Benz gyár a szerződés értelmében vállalta, hogy az önálló 123
