Weisz Ferenc: Magyar huszárok a második világháborúban 1939-1945 - Kisalföldi Szemle 2. (Győr, 2006)
Helynévmutató
Szemigyesztjaszhoje) 162 Szentlászló (Horvátország, 1918-ig és 1941-1945 Magyarország, Verőce vármegye, eszéki járás, 1918-1929 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-1941 és 1945-1991 Jugoszlávia,, 1991- 1995 a szerb-horvát háború színtere, 1995-től Horvátország, horvátul Laslovo) 70 Szentpéter (Komáromszentpéter, Szlovákia, 1918-ig és 1938-1945. között Magyarország, Komárom vármegye, udvardi járás, 1918-1938. és 1945-1992. között Csehszlovákia, szlovákul Dolny Peter vagy Sváty Peter) 26 Szerémség (Horvátország és Szerbia része, nagytáj a Duna és a Száva között, 1918-ig és 1941- 1944 Magyarország, 1918-1929 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, 1929-1941 és 1945-1991 Jugoszlávia, 1991-1995 szerb-horvát háború, 1995-től Jugoszlávia és Horvátország, 2003- 2006 Szerbia és Montenegró és Horvátország, 2006-tól Szerbia és Horvátország) 223 Szerencs (Magyarország, Zemplém vármegye, járási szh.,ma Borsod-Abaúj Zemplén megye ) 19,41,63 Szevszk (Nyugat-Oroszország, 1922-ig és 1992-től Oroszország, 1922-1991 Szovjetunió) 166, 174 Szilágyság (Románia, nagytáj Eszak-Erdélyben, 1918-ig és 1940-1944 Magyarország, Zilah vármegye, 1918-1940 és 1945-től Románia) 60 Szilézia (Lengyelország, Csehország, történelmi tájegység, 1918-ig Osztrák-Magyar Monarchia és Németország, 1918-1945 Németország és Csehszlovákia, 1945-1992 Csehszlovákia és Lengyelország, 1993-tól Csehország és Lengyelország) 79 Szlobin (Fehéroroszország délkeleti része, 1919-ig és 1921-1922 Oroszország, 1919-1921 és 1992-től Fehérország, 1922-1991 Szovjetunió, belorusz nyelven Zslobin) 176, 202, 203, 206 Szolyva (Ukrajna, Kárpátalja, 1918-ig és 1939-1944 Magyarország, Bereg vármegye, járási szh., 1918-1939 Csehszlovákia, 1945-1991 Szovjetunió, 1992-től Ukrajna, oroszul Szvaljava, ukránul Svaljava) 21 Szolnok (Magyarország, Jász-Nagykún-Szolnok vármegye székhelye) 137 Sztálingrád (Oroszország, Volga parti város, 1922-ig és 1992-től Oroszország, 1922-1991 Szovjetunió, ma Volgograd) 88, 124, 166 Sztárij Oszkol (Oroszország, Voronyezstől nyugatra, 1922-ig és 1992-től Oroszország, 1922- 1991 Szovjetunió) 163 Szünyije-Lipjage (Oroszország, Voronyezs térsége, 1922-ig és 1992-től Oroszország, 1922- 1991 Szovjetunió) 162 Tapolca (Magyarország, Zala vármegye, járási szh., ma Veszprém megye) 222, 223 Tarac (Ukrajna, Kárpátalja, a Tisza jobb oldali mellékfolyója, 1918-ig és 1939-1944 Magyar- ország, 1918-1939 Csehszlovákia, 1945-1991 Szovjetunió, 1992-től Ukrajna) 42, 43, 44, 46,48, 51 Taracköz (Ukrajna, Kárpátalja, 1918-ig és 1939-1944 Magyarország, Máramaros vármegye, ta- racvizi járás, 1918-1939 Csehszlovákia, 1945-1991 Szovjetunió, 1992-től Ukrajna, oroszul Tereszva, ukránul Teresva) 20, 42, 49, 50, 52, 53, 63 Tarnopol (Ukrajna, Lembergtől keletre, 1918-ig Osztrák-Magyar Monarchia, 1918-1939 Lengyelország, 1939-1991 Szovjetunió, 1992-től Ukrajna, oroszul és ukránul Tyernopol) 80 Tata (Magyarország, Komárom vármegye, járási szh., ma Komárom-Esztergom) 18 Tatabánya (Magyarország, Komárom vármegye, tatai járás, ma Komárom-Esztergom megye szh.) 65, 66, 193 248
