Weisz Ferenc: Magyar huszárok a második világháborúban 1939-1945 - Kisalföldi Szemle 2. (Győr, 2006)

Helynévmutató

Moldávia (1918-ig Oroszország, 1918-1940 Románia, 1940-től Szovjetunió része, 1992 óta független) 49 Mosoni-Duna (Magyarország, folyó) 119 Moszkva (Oroszország, 1922-ig Oroszország, 1922-1991 Szovjetunió fővárosa, 1992-től Orosz­ország fővárosa) 135 Mrin (Ukrajna, Nyezsintől nyugatra, 1917-ig és 1920-1922 Oroszország, 1917-1920 és 1992- től Ukrajna, 1922-1991 Szovjetunió) 189, 190 Munkács (Ukrajna, Kárpátalja, 1918-ig és 1938-1944 Magyarország, Bereg vármegye, járási szh., 1918-1938 Csehszlovákia, 1945-1991 Szovjetunió, 1992-től Ukrajna, oroszul Muka- csevo, ukránul Mukacseve) 21, 22, 57, 74 Murakeresztúr (Magyarország, Zala vármegye, nagykanizsai járás) 225 München (Németország, Bajorország fővárosa) 186 Nadrovna (Ukrajna, 1918-ig Osztrák-Magyar Monarchia, 1918-1939 Lengyelország, 1939- 1991 Szovjetunió, 1992-től Ukrajna, ukránul Nadrivna) 211, 218 Nagyberezna (Ukrajna, Kárpátalja, 1918-ig és 1939-1945 Ung vármegye járási szh., 1918- 1939 Csehszlovákia, 1945-1991 Szovjetunió, 1992-től Ukrajna,ukránul és oroszul Velikij Bereznyij, szlovákul Berezna Welká) 212 Nagybocska (Ukrajna, Kárpátalja, 1918-ig és 1939-1944 Magyarország, Máramaros várme­gye tiszavölgyi járás, 1918-1939 Csehszlovákia, 1945-1991 Szovjetunió, 1992-től Ukrajna, oroszul Velikij Bicskov , ukránul Velikij Bickiv ) 57 Nagyigmánd (Magyarország, Komárom vármegye, gesztesi járás, ma Komárom-Esztergom me­gye) 26 Nagyszöllős (Ukrajna, Kárpátalja, 1918-ig és 1938-1944 Magyarország, Ugocsa vármegye szh., 1918-1938 Csehszlovákia, 1945-1991 Szovjetunió, 1992-től Ukrajna, oroszul Vinogradov, ukránul Vinohradiv) 19,41 Nagyvárad (Románia, 1918-ig és 1940-1944 Magyarország, Bihar vármegye szh., 1918-1940 és 1945-től Románia, románul Oradea) 57, 74 Nerezsnice (lsd. Felsőnerezsnice) 50, 53 Nikicseke (Északkelet-Ukrajna, 1917-ig és 1920-1922 Oroszország, 1917-1920 és 1992-től Ukrajna, 1922-1991 Szovjetunió) 146, 148 Novgorodszeverszkij (Kelet-Ukrajna, 1917-ig és 1920-1922 Oroszország, 1917-1920 és 1992- től Ukrajna, 1922-1991 Szovjetunió, ukránul Novgorodsziverszkij) 174, 177, 178, 181 Noviszloboda (Kelet-Ukrajna, 1917-ig és 1920-1922 Oroszország, 1917-1920 és 1992-től Uk­rajna, 1922-1991 Szovjetunió, ukránul Nov Sloboda) 118, 124 Nyezsin (Északkelet-Ukrajna, 1917-ig és 1920-1922 Oroszország, 1917-1920 és 1992-től Uk­rajna, 1922-1991 Szovjetunió, ukránul Nizin) 89, 164, 182, 187, 188, 189, 193 Nyírád (Magyarország, Zala vármegye, sümegi járás, ma Veszprém megye) 221 Nyírbátor (Magyarország, Szabolcs vármegye, járási szh., ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 41 Nyíregyháza (Magyarország, Szabolcs megye székhelye, ma Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 72, 74 Nyitra megye (Szlovákia, 1918-ig Magyarország, a déli része 1938-1945 között újra Magyar- ország része, az északi része Szlovákia, 1918-1938 és 1945-1992 Csehszlovákia, 1993-tól Szlovákia) 72 Ógyalla (Szlovákia, 1918-ig és 1938-1945 Magyarország, Komárom vármegye, udvardi járás, 245

Next

/
Thumbnails
Contents